Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

úgynevezett hagyományos falvaké pedig több, mint 80 százalékkal emelkedik (1. táblázat és 1. ábra). E növekedést a második világháború torpantja meg, sőt egy időre mindenütt visszaveti a népesség számát. Ezt követően a népességnövekedés 1950-es évekbeli újraindulása azonban már minden szempontból ríj keretek között következik be, amely vizsgálatxrnk körén kívül esik. 1. táblázat Miskolc és környéke népessége (1851-1941)

a 1910 0920 1930 1941 1949 Miskolc 51 459 56 982 61 559 77 362

fa

/ 103 690

c

/ Diósgyőr 17 201 19 236 20 854 26 539 Görömböly 1 840 1 930 2 296 2 845 (2 177) Hejőcsaba 3 190 4 455 6356

d

) (5036)

b

) Szirma 1 545 1568 1 794 1 899 1 958 Hagyományos falvak 6 575 7 953 20 446 (9780)

á

) Hámor 979 1 007 1 053 1 030 1 321 Ohuta f / 597 610 662 723 717

e

) Répáshuta 443 467 555 618 507?) Ujhuta g/ 1 011 1 091 1 341 1 685 1 154

e

) Ipari falvak 3 030 3 7/5 3 611 4 056 3 699

e

) Mindösszesen 78 285 87 346 96 470 117 737 111 524 1950. évi terület szerint 76 207 85 151 93 877 114 674 109 124 Miskolc 65,7 65,2 63,8 63,8 Diósgyőr 22,0 22,0 21,6 22,6 Hagyományos falvak 8,4 9,1 10,8 10,2 Ipari falvak 3,9 3,6 3,7 3,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 a) 1910-1949 között jelen levő teljes népesség. b) A korábban Hejőcsabához tartozó Martintelepet 1935-ben Miskolchoz csatolták (1930-ban 1935 főnyi lakosa volt). c) Miskolc, Diósgyőr, Hejőcsaba és részben Görömböly együttes adata. 1944-ben Diósgyőrt és Hejőcsabát, 1945-ben Tapolcát, 1950-ben Görömböly további részét, valamint Hámort és Szirmát Miskolchoz csatolták. A két utóbbi kivételével a korábban önálló települések 1949. évi népességszámát nem tudtuk rekonstruálni. d) A szomszédos Miskolcról tisztviselők és munkások letelepedése (MStK 83: 62 eredeti jegyzete 1932-ben).