Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
folyamatosan tértek vissza munkahelyeikre az emberek, s amikor 1945. november 18-án a bányák és a gyárak Diósgyőri Vas- és Acélgyár néven egyesültek, a munkáslétszám elérte az 1943-1944 közötti 10-11 000 főt. 138 1945-1946-ban egyszerre folyt az újjáépítés az ó- és újgyárban, helyreállították a kórház épületét, a lebombázott katonai laktanyát felújították, hogy az fogadni tudja a Kassáról visszatérő Hunfalvi János Gimnáziumot. A kolónia 600 lakása és középületek vártak felújításra, Bükkszentkereszten és Miskolctapolcán a gyári üdülőket kellett ismét használható állapotba helyezni. A helyreállítással párhuzamosan új gyári műhelyeket építettek, s közben folytak az előkészületek az első hároméves terv beindításához. A régi társadalmi struktúra szétesését, felszámolását és egy új társadalom kezdetét jelentette, ill. jelképezte az is, hogy - a közigazgatáshoz hasonlóan - az államosított vállalatok élére munkásigazgatókat neveztek ki. így jött Diósgyőrbe a MA VAG volt üzemi bizottságának elnöke, Herczeg Ferenc. 1947. december l-jén az egyesített diósgyőri MA VAG gyárat vette át, de 1948 áprilisában - még az ő vezérigazgatósága alatt - a gépgyárat leválasztották, s oda is igazgatót neveztek ki. Ezzel párhuzamosan helyettese, Kovács János a kohászatnak lett az igazgatója. Az egy igazgatású gyáregyüttes három részre tagolódott. 139 A különböző üzemegységek mrrnkásszámáról, annak alakulásáról, a képzettség színvonaláról nem maradtak fenn dokumentumok a Kohászati Múzeum történeti gyűjteményében. Az 1970ben megjelent megyei adattár szerint 1949-ben Miskolc lakossága 109 124 fő volt, s az ipari szektor 23 788 keresőt foglalkoztatott. Ennyi kereső 57 ezer embert, tehát Nagy-Miskolc lakosságának több, mint felét tartotta el. Ez alapozta meg négy évtizedre a „munkásváros", a „gyárváros", a „terv-város" szlogeneket, ahol a mimkásság politikai „arculata" csak egyféle lehetett. 140 138 KM.TDGY. 82.6.1.34. '39 BAÁNI. 2001.65. p. wo VARGA G.-né, 1970. 377-378. p.