Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

hivatalos kormányzati politika, de a helyi választási és pártviszonyok is, hiszen Miskolcon a keresztény munkások és polgárok önálló pártot alapítottak, ám nem maradt hatástalan a pápa körlevele sem, amely ugyan terjedelmesen, de három fő kérdés köré csoportosította üzenetét. Megfogalmazta a keresztény Európa, ill. az ipari munkásság számára a „kötelességek"-et. így: a bérszerződésben megállapított kötelességet jól, s lelkiismeretesen teljesítse. A munkaadót sem vagyonában, sem személyében megtámadni nem szabad; a saját érdekében tartózkodjék az erőszak eszközétől; ne vetemedjen lázadásra, ne szövetkezzék felelőtlen elemekkel, akiknek elsődleges céljuk, hogy túlságos ígérgetésekkel hiú reményeket tápláljanak. Ennek vége úgysem más, mint később bánat, s a munkásság rosszabbodása.

124 A második figyelmeztetés, vagy intelem a mrrnkás-egyesülésekkel kapcsolatos. „Különféle tények megfigyelése után - olvasható a fordításban - az a benyomásunk, hogy ezek az egyesületek titkos vezetés alatt állnak, s olyan a berendezkedésük, amely sem a kereszténységgel, sem a társadalmi jóléttel meg nem fér. Az a törekvésük, hogy a munkát monopolizálják, s veszni hagyják azokat akik nem csatlakoznak hozzájuk. Ezért a keresztény érzelmű munkások választás előtt állnak, vájjon elfogadják-e a vallásukat veszélyeztető szervezkedéseket, vagy pedig maguk alapítanak egyesületeket, amelyekben egyesült erővel megszabadulnak a rájuk súlyosan nehezedő elnyomástól. Ha valaki az emberiség legnagyobb értékét, a vallást nem akarja kitenni veszélynek, nem kételkedhetik afelett, hogy az utóbbit válassza."

125 A harmadik kötelesség, vagy feladat a keresztény szervezetek létrehozása. „A harc most a munkáskérdés körül hullámzik. Vájjon ez a kérdés kedvező megoldást nyer-e, vagy pedig továbbra is megmarad problémának, az államra nézve nagy fontosságú. A keresztény munkásság nagyon könnyen megoldja, ha szervezetekbe tömörül, s körültekintő vezetés alatt arra az útra lép, amelyet boldogulásukra a köz érdekében az őskeresztények választottak. Az előítéletek és a szenvedély hatalma, ugyanis oly nagy az emberben, hogy ott, ahol az akarat és az erkölcsi jó felé 124 GEOSITS L. 1924. 34. p. 125 GEOSITS L. 1924. 78-79. p.