Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
hajló érzéküket még teljes irányban tartja, a polgárok bizalma önkéntelenül is azon férfiak felé fordul, akik szorgalmuk s önfegyelmezésük által példaképül szolgálnak, s akikről tudjuk, hogy egyéni előnyük fölé emelik a méltányosságot és a kötelességet. Egyik távolabbi előnyük abban a biztató tudatban áll, hogy azon munkásokat is jobb belátásra bírják, akik a keresztény vallást vagy teljesen elvetették, vagy pedig úgy élnek, hogy mindjobban távolodnak hitíinktől. Beismerik majd, hogy hiú reménytől s csalóka látszattól vezettetik magukat." 126 1925-ben átszervezték a gyárat, 14 ügyosztályból 9-et megszüntettek, ami együtt járt 664 munkás elbocsájtásával. Az elbocsátásokat úgy kellett végrehajtani, hogy az „a mrrnkások körében feltűnést és fölösleges izgalmat ne keltsen." 127 A gyár történetében kialakult gyakorlat volt, hogy a kolónia lakói nyugdíjazásuk után is maradhattak lakásaikban, így nevelődtek egy közösségben a munkásgenerációk. Ezért váltott ki általános megdöbbenést és elkeseredést, amikor 1926-ban 300 rokkant és nyugdíjas munkást utasítottak arra, hogy a gyár tulajdonát képező lakásokat hagyják el. A Népjóléti Minisztérium - elkerülendő egy állami gyárban a munkáslázadást - nem engedélyezte a kilakoltatást. A munkások miskolci, diósgyőri és újgyőri lakásokat is elfogadtak volna cserelakásként, de ezek bérleti díját nem tudták fizetni. így próbálták meg „belakni" a vasgyár felső végében kialakított kő- és fa barakklakásokat, amelyek a gyári munkások és a társpénztár pénzéből épültek. 128 1929 nyarára - amikor a 6006 fős mrmkáslétszám 5495 főre csökkent - a rendőrségi jelentés szerint „a feszültség a munkásság részéről oly mérvű, hogy bármikor kirobbanhat és esetleg erőszakoskodásra vezethet." Ugyanebben a felmérésben olvasható, hogy a lelkipásztorok sem tudnak reájuk hatni, az addig feltétlenül vallásos és megbízható emberek lelki egyensiilya annyira megrendült." 129 A hivatalos kormánypolitikának, az ún. keresztény kurzus elvárásainak megfelelően a szervezkedések ellen kiadták a munkásfelvétel (ül. elbocsájtás) szempontjait. Ezek szerint a 126 GEOSITS L. 1924. 86-87. p. 127 KM. TDGY. 72.4.689. 128 PORKOLÁB L. 2006. 22. p. 56. sz. dok. 129 BERÁNNÉ NEMES É.-ROMÁN J. 1979. III. köt. 63-65. p. 11. dok.
