Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
1918-ban az igények kielégítésére fontosnak tartották a szövetkezetek létesítését amely a földosztás után, de hatékonyabban 1948-tól valósult meg, ill. öltött különböző formákat Miskolcon. 183 A Tanácsköztársaság mezőgazdaság-szervezési, s bukott (vagy meg nem valósult) kísérlete után, 1922-ban megalakult a Miskolci Mezőgazdasági Kamara. Elnökévé Bottlik Józsefet (1873-1933) választották, aki 1917-1920 között megyei és városi főispán, később a mezőcsáti, majd a mezőkeresztesi járás országgyűlési képviselője volt. A kamarai tisztségét haláláig betöltötte. 184 A kisgazdapárti szakember „első feladatának a többlettermelés megvalósítását tartotta, amelyben legfontosabb szerepük a termelési szövetkezetek kiépítésének" volt. A mezőgazdasági tevékenységnek egy évtizeden át profilt adott az általa alapított négy szakosztály, a szőlészeti és borászati, a mezőgazdasági, a népjóléti és a közgazdasági szakosztály. 185 A Mezőgazdasági Kamara később Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara lett, székházát pedig a bérházzá alakított Grand Hotelben (a volt Három Rózsa a Széchenyi István - Kazinczy Ferenc u. sarkán) alakította ki. Az egy évtizedes működésről és az 1930-as évek gazdálkodásának problémáiról kiadványt jelentettek meg, amelyben a gazdatársadalom tagoltságán kívül nagy teret kaptak a szociális, agrárproletár problémák és a megyét egyre erőteljesebben érintő kivándorlás. A kamara képviselői, tagjai voltak az országgyűlés felsőházának, mégpedig a magyar gazdatársadalom (törvényben is rögzített) öt kategóriájának képviseletében. Ekkor még volt „nincstelen"-ek, agrárproletárok kategóriája. 5 hold alatt törpebirtokos, 530, illetve 30-50 kh között kisbirtokos volt a tulajdonos. Az ötödik kategóriába a 100 holdon felüliek tartoztak, de ők még középbirtokosnak számítottak. A „nagybirtokának már nem volt felső, területben' határa. (A statisztikák 1935-ben már az 50 kh-on felülieket, 1949-től pedig a 25 kh-on felülieket sorolták egy birtokkategóriába.) Erdészeti Egyesület is működött. Külön kutatási témát kínál a „Lótenyésztő' és Lovasegylet", amelynek taglétszáma 1922-1948 között meghaladta a 300 főt. Egyesületbe tömörültek a kisállattenyésztők (1925), de 1929-tól a megyei szarvasmarha-tenyésztők is. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1920. IV. 1925 /b. X. 101. 183 Reggeli Hírlap, 1918. május 14. DOBROSSY 1.1997. 4. köt. 43-45. p. 185 Reggeli Hírlap, 1922. július 4.
