Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

A Mezőgazdasági Kamara adatai szerint 1922-1932 között a búzával bevetett terület megduplázódott, s a növénykultúrákban jelentősen előretört a cukorrépa és a dohány termesztése, ill. termesztési területének aránya. Ennek ellenére a nagyobb mezőgazdasági gépek használata, sőt a gépek iránti kereslet is csökkent. A megye területéről 1928-1930-ban közel másfél ezer ember választotta a kivándorlást. Miskolc kivándorlási aránya nem volt mérhető, hiszen a városban minden szabad mimkaerőt felszívott a gyáripar.

186 1933-1939 között Lukács Béla, 1939-től a német megszállásig báji Patay Sámuel, Abaúj vármegye főispánja töltötte be a kamarai elnök tisztét. 1936-tól a kamarai hivatal igazgatója Kulin István lett, akit az 1944 decemberében megalakult Nemzeti Bizottság városi közellátási felelősévé választottak. Az 1930-as évek elején-közepén a kamarai irányításban hangsúlyt kapott a gyümölcstermesztés, a szőlőművelés és -telepítés, az öntözéses növénytermesztés területének növelése, az ún. népipar meghonosítása (amelynek eredményéről nem szólnak jelentések) és a piacképes állattenyésztés.

187 Ezek megvalósítása, illetve Miskolc 1945-1949 közötti közellátási problémái részben Kulin István munkásságához köthetően - az alábbiakban új fejezetcímekhez kötve tűnnek fel. Növénytermesztés (terményfeldolgozás), kertkultúra és értékesítés 1915, 1928 és 1949 hasonló adatsorai állnak rendelkezésünkre, amelyek az adott növénnyel bevetett terület nagyságát mutatják. 1915-ben 4581 kh, 1928-ban 3204 kh, míg 1949-ben 6674 kh volt a mezőgazdasági művelés alá vont terület. A három időpontban 2035-féle növényt termesztettek, s ezeket döntő többségében a nyomásokra osztott határban. A kerti növények termesztésének színtere viszont változatosságot mutat. Az alábbiakban a kenyérgabonák, a takarmányok és a kerti termeivények csoportjait különítjük el egymástól: 186 Reggeli Hírlap, 1932. június 25. 187 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1936. október 4.