Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
függően, hogy egy-egy lap érdekeltsége hogyan változott. Érdekeltség alapján szegődtek a lapok vagy lapkiadók a nyomdákhoz, és ez fordítva is így volt. Erre példa, hogy a Fekete nyomda ugyanazon a nyomdagépen jelentette meg a Magyar Jövő és a teljesen más politikai alapállású Reggeli Hírlap számait. 490 Miskolc város iparos címtára 1930-ban Berger Bernát nyomdáját a Lichteinstein József utcán adja meg, aki 1949-ben már a Széchenyi u. 82. sz. alatt működtette üzemét. Friedman Béni, Klein Lajos és Lichtmann Ferenc nyomdái megszűntek. A Miskolci Könyvnyomda Rt. a Patak utcán működött, s csak később talált otthonra a Hunyadi utcán, majd a Vay úton. Starnberger Lipót és Starnberger Márkusz nyomdáját éppúgy megsemmisítette a vészkorszak, mint Steiner Ferenc, Schulerer Mózes, vagy Schwarcz Soma üzemeit. 491 Helyettük viszont 1945 után nyomdát nyitott a Hunyadi u. 2. sz. alatt Steiner Dezső. Ebben az épületben működött az 1878-as árvíz előtt Rácz Ádám nyomdája. 492 Özv. Janovits Ferencné nyomdája 1949-ben a Széchenyi u. 5. sz. alatt volt, Páhok Jánosé pedig a Városház tér 5. szám alatt. Iczkovics Arnold és Korényi László nyomdáját úgy írták össze, mint amelyek a háború után nem kezdték meg a munkát. A nyomdákhoz hasonlóan könyvkötő műhelyek is állítottak elő ún. nyomdatermékeket. Petró Lászlóné magánüzeme a Városház tér 7. sz. alatt az 1970-es évek végéig volt közismert. A Széchenyi u. 8. sz. alatt Tapody Gézának, a Városház tér 18. sz. alatt Kiss Ferencnek volt könyvkötészete. 493 SZÁLLODA- ÉS VENDÉGLÁTÓIPAR A vendéglátóiparnak - hasonlóan más szakmacsoportokhoz különböző ágazatai alakultak ki. így voltak olyanok, amelyeket képesítéshez kötöttek, míg mások szabad iparként voltak gyakorolhatók. Az 1922. évi XII. tc. foglalkozott a vendéglátóipar gyakorlásával, s ez a vendéglátás államosításáig hatályban is maradt. 490 DOBROSSY I. 1997.157-159. p. 491 FÖLDES L. 1930. 87. p. 492 DOBROSSY I. 1994. 250-251. p. 493 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 511/b. 61/1949.