Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

A vendéglátás ősi intézménye volt a városi korcsma, vagy a vásárra vezető utak mentén a csárdák és a vendégfogadók. A hozzájuk kapcsolódó korcsmárosságot az ipari tevékenység körébe sorolták, de 1922-ig nem kötötték képesítéshez, csak szakmai gyakorlathoz. 1923-ban olyan kormányrendelet született, amely a 4000 főt meghaladó településeken, a fürdőkben, nyaralókban, búcsújáró helyeken és vasúti pályaudvarokon előírta a megfelelő szakképzettséget.

494 A képesítéshez kötés nyilvánvalóan a kifőzdékkel, italmérésekkel szemben a vendéglátás meghatározó ágazatait kívánta erősíteni, így pl. a szállodákhoz kötött éttermeket, kávéházakat és cukrászdákat. A piaci-vásári italméréssel egybekapcsolt falatozót vagy egytálétel kiszolgálását azonban soha nem lehetett korlátozni, s nem is lett riválisa az éttermeknek, szállodáknak. Szálloda- és vendéglátóipar A cég megnevezése Működ, ideje 1920 1930 1943/ 1944 1945 1949 84. Borsodmegyei Vendéglősök, Korcsmárosok és Kávésok Beszerzési Vállalata Rt. 1920-1949 85. Szállodák 1920-1949 5 5 4 4 8 86. Vendéglősök 1920-1949 34 87 87. Kávéházak 1920-1949 7 6 88. Cukrászdák, cukrászok 1920-1949 14 32 89. Kifőzdék 1920-1949 10 90. Korcsmárosok 1920-1949 92 232 Az 1920-1949 közötti szakmai címtárak külön sorolták fel a szállodákat, a vendéglőket, a kávéházakat, a cukrászdákat, megkülönböztették ezeket a lényegesen nagyobb számú kifőzdéktől és korcsmáktól. A Miskolci Vendéglátóipari Községi Vállalat megalapítása 1949. augusztus 9-én lezárt egy korszakot a magyar és a miskolci vendéglátóipar és vendéglátás történetében.

495 A képesítéshez kötött ipargyakorlás kívánása vagy elvárása minden szakma külön-külön harca volt a kontárokkal szemben. A