Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

A szabályrendelet első része a törvényhatóság hatásköréről rendelkezett. A szabályrendelet első mondata a városról mint „önálló törvényhatóságról" szól. Az 1929: 30. tc. valóban abból indult ki, hogy az önkormányzatoknak vissza kell adni az 1886-ban törvényben rögzített autonómiát. Igaz, ennél többet nem kívánt biztosítani, hiszen az önkormányzatok most is a „törvény" korlátai között kaptak szabad mozgásteret. Erre az időre már az életviszonyok, közöttük a közigazgatási kapcsolatok jelentős részét törvények szabályozták. Városimk közjogi mozgásterét ennek megfelelően a törvény szabályozta. A törvényhatóságnak a szervezési szabályrendelet követve a törvény előírásait, nem utánozva annak szó szerinti változatát - négy feladatkört írt elő. Az első hatáskör az „önkormányzat gyakorlása". Az önkormányzati fogalommeghatározás lényegében azonos az 1886: 21. tc. által rögzített megoldással. A szabályrendelet nem ad zárt, a tartalmi elemeket kibontó definíciót, hanem a feladatok körülírásával határozza meg az önkormányzat körét. A szabályrendelet által meghatározott önkormányzati autonómia első részeleme, hogy a város önkormányzati „jogánál fogva saját belügyeiben önállóan intézkedik." A szabályrendelet (és az alapul szolgáló törvény) sem részletezte, mit jelent a saját belügy, miben volt tehát az önkormányzatnak az állammal szemben is cselekvési autonómiája. A miskolci gyakorlat is abból indult ki, hogy minden ügy helyi hatáskörbe tartozik, kivéve azokat, amelyeket jogi normák kifejezetten az állam számára tartottak fenn. A miskolci gyakorlat is igazolta: a második világháborúhoz közeledve a helyben intézhető ügyek száma jelentősen csökkent. Az önkormányzati jog második fontos részjogosítványa, hogy a város vezető testülete belügyeiben „határoz és szabályrendeleteket alkot." A törvényhatóság ebben a - gyakorlatban is érvényesülő felfogásban az országos törvényhozás jogaival rendelkezik helyi szinten. Igaz, ez a hatáskör a XX. században általános jogelvek szerint csak törvényes keretek között, magasabb szintű jogforrásokkal tartalmi összhangban, vagy a szabályozatlan helyi viszonyok rendezésére gyakorolható. A miskolci megfogalmazás árnyalt, hiszen