Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

ebben a vonatkozásban különbséget tett a testületi határozat és a minősített jogi érvényű szabályrendelet között. A határozatok és szabályrendeletek végrehajtásának jogosultsága képezi a harmadik önkormányzati részjogosítványt. A szabályrendelet ebben is követte a törvényt: a határozatok realizálásának jogosultságát helyi feladatnak tekintette. Az állami felügyelet szigorodása, az intézendő ügyek számának szaporodása miatt ezt a hatáskört Miskolc is csak nagy nehézségek árán tudta gyakorolni. A saját döntések helyi végrehajtásának fontos eszköze volt a szabad tisztviselő-választási jog. Ez a jog Miskolc esetében sem volt teljes: a törvényhatósági főorvost, levéltárost, a számvevőség személyzetét a főispán élethossziglan nevezte ki. A szabályrendelet az önkormányzati részjogosítványok közül utolsóként említi a pénzügyi autonómiát. Eszerint a város „az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja, azok fedezetéről gondoskodik". Ez a hatásköri elem volt a legbizonytalanabb, hiszen az önkormányzat saját ügyeinek anyagi fedezetét is csak állami támogatással volt képes fedezni. A városi szervezet - önkormányzati jellegen túli - második markáns jogosítványa volt, hogy a kormánnyal közvetlenül érintkezett. Ez a jog lehetővé tette, hogy a miniszterek esetleges tiílhatalmi törekvései, a mértéken és indokolton túli ágazati érdekekkel szemben kormánytámogatást, védelmet kapjon. A jogkör azt is lehetővé tette, hogy a városi testület - az állam érdekeit képviselő főispánnal szembeni esetleges fenntartást megfogalmazhassa, és közölhesse a kormánnyal. A város törvényhatósági bizottsága - a szabályzat szerint „gyakorolja az állami közigazgatás közvetítését". Ez a kifejezés az 1870: 42. tc. bizonytalan elvi alapon álló fordulatát vette át. Eszerint az önkormányzat olyan állami feladatot is ellátott, amelyek egyébként nem tartoztak a helyi érdekű feladatok közé. Végezetül - negyedik, jelleget meghatározó feladatként - a város „ezeken felül egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhat, azokat megvitathatja, azokra nézve megállapodásait kifejezheti, a többi törvényhatósággal és a kormánnyal közölheti és kérvény alakjában a törvényhozás bármelyik házához közvetlenül felterjesztheti." A szabályzati szöveg a törvényhatóságok régi,