Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

löltre is szavazhatott. Az un. cenzus viszont lényegesen megváltozott, nőtt a korhatár, az egy helyben lakás kötelező ideje, s az 1912 után születettektől már magasabb iskolai végzettség igazolását kívánták meg. A mandátumok, ezzel együtt a választókörzetek száma is csökkent. A képviselőknél bevezették az ún. kauciót (pénzben előre letétbe helyezett választási biztosítékot), ezzel szemben csökkentették az induláshoz szükséges ajánlások számát. Az egyéni választókerületekben a mandátum elnyeréséhez az abszolút többség helyett elég volt a relatív, 40%-os támogatást meghaladó többség.

161 Ennek a törvénynek az lett a következménye, hogy Miskolcon 1939-ben 6000 fővel lett kevesebb a szavazók száma, ami a hagyományos munkáskerületben Reisinger Ferenc vereségéhez vezetett. A másik ellenzéki jelölt, Eckhardt Tibor a városi lista helyett a megyei listát vezette, majd ezt is feladta. így 1939-ben a határozottan érzékelhető jobbra tolódás részeként a kormányzó Magyar Elet Pártja két jelöltje, Lukács Béla főispán és Molnár Dezső gépészmérnök lett Miskolc két képviselője. Az 1935-1939 közötti ciklus, még ha egyértelműen nem is mutatta az eltolódás jegyeit, a várható változásokat mégis sejtetni engedte. Ezeket csak fontosabb mozzanataiban emeljük ki, ill. soroljuk fel. 1936-ban nemcsak az 1932 végén megalakult Nemzeti Egység Pártja aktivizálta magát Lukács Béla (1892-1958) ekkori főispán elnöklete alatt, hanem megjelentek az első tünetei a Nyilaskeresztes Párt szerveződésének is. Első feltűnésük az Arany János utcai, szegény zsidók lakta „városrészben" volt, ahol részben a zsidóság, részben a szocialisták ellen szerveztek tüntetést.

162 Közben élesedett az ellentét Eckhardt Tibor, ill. a kisgazdák és Gömbös Gyula, ill. a kormánypárt között. Miskolcra ebből csak annyi jutott „le", ami Eckhardt elmondásában a következőképp hangzott: „A bomlás kikezdte már a legfőbb adminisztrációt is. A kormányban nincs egység, a kormány tagjai közül többen állnak a miniszterelnökkel szemben. A miniszterelnök minden ténykedése a legnagyobb ellentmondást váltja ki."

163 Mivel ebben az időben a várostársadai« Vö. BOROS Zs. 1999. 232-233. p. 1« THURZÓ NAGY L. 1965. XXII. köt. (1935) 6-7. p. 163 THURZÓ NAGY L. 1965. XXII. köt. (1935) 12. p.