Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

lom különböző rétegei számára Gömbös ugyanolyan fontos és támogatott volt, mint Eckhardt, a véleményt, a közhangulatot is megosztotta a szakadáshoz vezető, folyamatosan élesedő ellentét. A Nyilaskeresztes Pártot (amely a Nemzeti Szocialista Párttal 1936-ban fuzionálva Egyesült Nemzeti Szocialista Magyar Pártként jelent meg a szélsőjobb pártok között) érzékelhető nyugtalanság fogadta Miskolcon. A szociáldemokratákkal való konfrontáció, a tettlegesség napirendre került. (1937. február 19-én lövöldözésre is sor került, halott nem volt, de egy sérült igen, aki egy vétlen gyermek volt.)

164 Novemberben a nyilasok nagygyűlést is tartottak a politikai rendezvények legfontosabb színterén, a Korona szállodában. A párt országos vezére, Festetich Sándor is megjelent és előadást tartott. A hangnemre jellemző Svaszta Gyula képviselő megfogalmazása, miszerint „két óriás viaskodik, a nemzeti szocializmus és a marxizmus. De a szocializmus a nemzeti szocializmusban megújul."

165 A korabeli sajtó híradásai szerint újabb tettlegességre azért nem került sor, mert a szociáldemokraták távol tartották magukat a gyűléstől. Hasonlóan a fasiszta pártok közé sorolható Szálasi Ferenc első pártalakítása. Nemzeti Akarat Pártja (NAP) elnevezéssel 19351937 között működött, ekkor feloszlatták, s vezetőjét három hónapi börtönbüntetésre ítélték. Miskolcon sem szervezete, sem bázisa nem volt a NAP ideológiájának, csupán annyi közünk volt hozzá, hogy Szálasi büntetése alatt egy Hubay Kálmán nevű újságíró vezette a mozgalmat, s ő egy ideig miskolci újságíró is volt. (Hubay Kálmánról a miskolci újságírásról szóló fejezetrészben szólunk részletesebben.) Hubay egy 1938-as időközi választáson képviselői mandátumot szerzett, ennek lett következménye, hogy létrehozhatta a Hungarista Mozgalmat. Pártja, a Nemzeti Szocialista Párt 1939-ig létezett. S bár Teleki Pál miniszterelnök ezt a pártot is betiltatta 1939 februárjában, Hubay szabadlábon maradt, s 1939. március 8án már újjáalakította azt Nyilaskeresztes Párt név alatt.

166 (A pártról többet az 1939. évi választásokkal kapcsolatban írunk.) i« BERÁNNÉ NEMES É.-ROMÁN J. 1979. III. köt. 245. dok. 403-404. p. ill. Népszava, 1937. február 20. 165 THURZÓ NAGY L. 1965. XXIII. köt. 1936. 9. p. 166 BOROS ZS. 1999. 215-219. p.