Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

majd 1918-ra halasztották. A terv megvalósítását a front összeomlása, majd a forradalom kitörése akadályozta meg. 1919-ben a Tanácsköztársaság kereskedelemügyi minisztere elkészíttetett egy néptörvényt a kereskedelmi és iparkamarák újjászervezéséről. A meg nem valósult tervezetet ,,Garami-program"-ként is szokás emlegetni.

598 Az 1920-as évek végére a bethleni konszolidáció részeként stabilizálódott a kamarák helyzete is Magyarországon. Ennek fontos megnyilvánulása volt, hogy a miskolci kamara 1927ben új szervezeti és ügyrendi szabályzatot fogadott el. 1934-ben aztán megszületett a XX. tc

v amely az 1868. évi VI. tc., vagyis az alaptörvény módosítása és az adott viszonyokhoz való alkalmazása volt.

599 1938-tól, az első zsidótörvény megjelenésétől új feladatokkal bővült a kamarák hatásköre, amely az ország háborúba lépésétől, 1941-től további ügykörökkel szélesedett. 1945-ben a Debrecenben ülésező Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletet fogadott el, „a kereskedelmi és iparkamarák újjászervezése tárgyában".

600 Ez viszszaadta a kamarák 1940-ben megvont önkormányzati státusát. Ezt követően az 1946. évi IV. tc. rendelkezett a kamarai választások előkészítéséről, amelyet a tervek szerint december 31-ig kellett volna megtartani. A választások elmaradása, majd új időpont kitűzése már sejtette, hogy a kamarák mint az önkormányzatiság fórumai nem egyeztethetők össze az országos gazdasági-társadalmipolitikai, főleg pártpolitikai elképzelésekkel. A Párizsban 1946. február 10-én aláírt - a világháborút lezáró - békeszerződés szeptember 15-én lépett hatályba. Ekkor már a javaslat szintjén készen állt az első hároméves terv, s ezzel együtt a Tervgazdálkodási Tanács, valamint az Országos Tervhivatal létrehozásának és szervezeti keretének koncepciója is. A szakmai védekezést fedezhetjük fel abban, hogy a kamarák 1947-ben létrehozták a vidéki kamarák közös irodáját Szegeden. Az iroda 1948 elején két dokumentumot 598 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 1256. eln./1945, IX. 201. 6.137/1946. Garami Ernő (18761935) a Károlyi, majd a Berinkey-kormány minisztere volt. A proletárdiktatúra kikiáltásakor Svájcba emigrált, így a nevéhez kapcsolódó tervezet 1919 első hónapjaiban készült. 599 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201.1336. ein./1946. ûoo 333/1945. M. E. sz. rend.