Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

állított össze a kamarák beilleszthetőségéről az új gazdasági igazgatás, irányítás rendszerébe.

601 A tervezetek készítői megfogalmazták, hogy 1945-től az ipar területén a gyáripar lett a meghatározó, az ipari termelésben pedig meghatározóvá vált az állami tulajdon. A kereskedelmi szférában csaknem minden területen a szövetkezetek játsszák a fő szerepet, amelyek az 1947. évi XI. tc, tehát a szövetkezeti törvény szellemében működnek. Ebben az új ipari, kereskedelmi struktúrában kell megtalálni a kamarák helyét, szerepét. Az érdekeltségre adott válasz az volt, hogy a kamarákat az állami szektor, a szövetkezeti szektor és a magánvállalkozási szektor képviseletének megfelelően kell átalakítani. (A korábbi kamarai strukhíra helyét most egy háromszektoros érdekképviselet vette volna át.) Ez az elképzelés viszont nem volt összeegyeztethető a tervgazdálkodás rendszerével, így született meg - nem teljesen váratlanul - az 5.590/1948. kormányrendelet, amelynek végrehajtásáról a szakminisztérium (Kereskedelmi és Szövetkezetügyi M.) 23.600/1948. sz. utasítása rendelkezett. Ez a Kereskedelmi és Iparkamarákat megszüntette, s helyükbe a belkereskedelmi igazgatóságokat állította.

602

A végrehajtás azonnali hatállyal történt, a székházat (mai Erzsébet tér 3., a Miskolci Akadémiai Bizottság székháza), a könyvtárat, az anyagkészletet, a kamara irattárát és ügyviteli iratait a belkereskedelmi igazgatóság kinevezett igazgatójának kellett átadni. Ugyanezzel a dátumozással és aláírással másik levél is érkezett a kamarához, de ez már a Belkereskedelmi Igazgatósághoz volt címezve. Ebből megtudjuk, miként alakult a 7 belkereskedelmi igazgatóság szervezete és részletes hatásköre. A budapesti igazgatóság hatásköre nagyobb volt, mint a vidéki igazgatóságoké. „A vidéki belkereskedelmi igazgatóságok általános, közigazgatási és ellenőrzési osztályokra tagozódnak. Az igazgatóság élén az igazgatóság vezetője áll, annak akadályoztatása esetén az általános osztály vezetője a helyettes. Az osztályok élén egy-egy osztályvezető áll."

603 A hét kamara közül a fővárosi létszámát 77 főben, a 601 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 1891. ein./1948. 602 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 21.720/1. 2. 1948. K.Sz.M. sz., Vö. DOBROSSY I. 1997. 97-105. p. B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. l-A/1948.