Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

csabai mészgyár és az ezzel egyidőben készült, a nyersanyagtelepet a feldolgozóhellyel összekötő iparvasút. Az első mészkőbányát a Várhegyen nyitották, de négy évtized alatt azt „lebányászták", szükség volt új üzem megnyitására. Erre a tapolcai (szomszédos) Nagykőmázsa és a kisgyőri határ Üstökdűlője tűnt alkalmasnak. Bár 1939—1940-től elvileg mindkét hely bányászható volt, a háború miatt egyiket sem nyitották meg. A várhegyi bányát hat évtizedes működés után, 1950-ben zárták be, „a kopár mészkőfalak, a még meglévő munkásházak semmit sem árulnak el a kibányászott mészkő sok tízezer tonnájáról" - írta Lénárt Béla.

350 A bezárással egyidőben megkezdték a Nagykőmázsa művelését, ahol 50 millió tonna kibányászható követ mutattak a mérések. Ez lett az 1950-ben termelésbe állított Hejőcsabai Cement és Mészmű legfontosabb nyersanyagbázisa. A mészkőbányából a követ 1917-től kettős sínpályán csillék szállították le az iparvasúthoz. Ez volt 1968-ig az összekötő kapocs a kőbánya és a mészgyár között. A pályán 2 szerelvény 30-40 csillével közlekedett, folyamatos mozgásukat két kitérő biztosította. 7-8 fordulóval napi 200 m

3 követ szállítottak az égetőkemencékhez. (A mésztelepnek külön volt fűtőháza, ahol a szerelvény mozdonyait előkészítették és javították.) 1922-től két évtizeden át folyt a kísérletezés, hogy a kisvasutat személyszállításra is használhassák.

351 A vasúti pálya elbírta volna a személykocsikat, amelyből 5 db rendelkezésre állt, de 12 km/óra engedélyezett közlekedési sebesség mellett senki sem vállalta az utasok biztonságát. A vasút helyett a tapolcai közlekedést az egyetemi buszjáratok beállításával 1950-től tudták megoldani. (Addig az egyetemre is a Tiszai pályaudvarról a vasgyárba induló iparvasúton jártak a dolgozók és a hallgatók.) A mészkőbánya és a mészgyár közötti sínpálya néhány szakaszát még 1970 elején is lehetett látni, véglegesen a hejőcsabai villamosvégállomás-Egyetemváros-Tapolca közötti országút 19681974 közötti megépítésekor tűntek el utolsó nyomai.

352 35Ü LÉNÁRT B. 1980. 152. p. 35! Reggeli Hírlap, 1922. június 9., Miskolci Napló, 1922. június 27., Reggeli Hírlap, 1923. június 10. 352 IGLÓI Gy. 1993. 385. p.