Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

A hejőcsabai mészüzemben 1921-től az évi mennyiség 20 000 tonna mész előállítása volt.

353 Ezt a mennyiséget 1924-1927 között 190-200 munkás állította elő. Az itt dolgozók 52 lakásból álló kolónián laktak, de hasonló, 49 lakásból álló kolónia alakult ki a tapolcai kőbánya alatt is. Ezek az 1944. június 2-ai légitámadás idején óvóhelyként szolgáltak, jóllehet nem voltak személyi áldozatok és az épületekben, berendezésekben sem esett kár. A két üzem 1945-1947 közötti termeléséről az államosítás előtt részletes jelentések készültek. 1948-ban megtörtént a Magyar Állami Kőszénbányák szervezeti átalakítása, s ennek eredményeként hozták létre 1949. január l-jétől a Hejőcsabai Mészmű Nemzeti Vállalatot. Az 1950-1954 közötti első ötéves terv egyik feladata volt a Hejőcsabai Cement- és Mészművek felépítése. Az új üzem alapanyaggal történő ellátásához 1953-ban megépítették azt a 6330 méter hosszú drótköteles-csillés szállítópályát, amely fél évszázad elteltével is szállítja a mészkövet a HCM-nek rövidített nevű üzembe. A követ drótkötélpályán, az agyagot a Templomhegyen nyitott agyagbányából közúton szállították a gyárba.

354 A Zsolcai kapuban, illetve a Sajó-vidék homok és kavics anyagát felhasználó azbeszt- és palagyár vagy cementáru-„gyár", de az építkezések kiszolgálását ellátó homok- és kavicskotró, termelő üzemek hatékonysága nem összehasonlítható a Tapolca-Hejőcsaba térségében működő gyárral.

355 Korszakunk egyik új üzeme volt az 1925-től működő, majd 1948-ban államosított Első Magyar Öntöttüveggyár Rt.

356 A gyáralapításról a Nemzeti Újság különszáma is terjedelmes ismertetést adott. Eszerint „1925-ben kezdte meg működését az Üvegipari Rt. üveggyára, amely Miskolc nagyjövőjű iparvállalatainak egyike. A 2000 m

2 területen álló hutaépületben lázas munka folyik, mert a gyár mai berendezése mellett alig képes az egyre növekvő belföldi rendeléseket leszállítani. Jelenleg egy Siemens-féle olvasztókemen353 LÉNÁRT B. 1980.140. p. 354 LÉNÁRT B. 1980. 152-155. p. 355 B.-A.-Z. m. Lt. VII. d/1. Ct. 1008. A palagyárat hivatalosan 1933-ban törölték a cégnyilvántartásból. Kisebb üzemekhez ld. még: HALMAY B. - LESZIH A. 1929. 132., 400., 414. p. 356 B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d. Ct.1603. VIII. köt. 268. p., B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41.348.