Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET
A monarchia a XX. századra, mind nyersanyagban, mind felvevőpiacban szinte teljesen önellátó belkereskedelmi jellegű nagy pénzügyi és gazdasági egysége volt Európának. A Monarchián belül nem voltak vámok, közös volt a pénznem, a kereskedelmi szabályzók, közösek voltak az árrendszerek. 79 Ezt a homogén gazdasági környezetet is megsemmisítette az első világháború utáni új európai rend. Nemcsak társadalmi, etnikai, geopolitikai értelemben, hanem gazdaságilag is Magyarország volt ennek a gyökeres változásnak a fő vesztese, hiszen nyersanyagbázisainak jelentős részét elvesztette. Magyarország új határain kívülre estek az arany-, ezüst-, réz-, horgany-, mangánbányái, a mezőgazdaság legjobb minőségű termőterületei, kőolajvidékei, vasúthálózatának 62%-a, a vaskohászatának 69%-a, vasérctermelésének 89%-a. A veszteségeket figyelembe véve Magyarország nemzeti vagyonának mindössze 38%-ával rendelkezett az új határok meghúzása után. Ez a gyökeres és gyötrelmes gazdasági, politikai változás rányomta a bélyegét a két világháború közötti magyar társadalomra. A vesztes háború, az őszirózsás forradalom és annak bukása, a proletárdiktatúra, a trianoni „sokk" után szinte a semmiből kellett - gazdasági, társadalmi értelemben is - újraépíteni az országot. A Horthy-korszak uralkodó kurzusainak vezérfonala, a revízió, a revizionista politika a magyar társadalom természetes igényéből táplálkozott. 1920 után az ország megváltozott. A trianoni határok közé kényszerített Magyarországon Miskolc szerepe és státusa is, elsősorban a szűkebb régióban alapvetően átalakult. A kiegyezéstől Észak-Magyarország keleti részének két gazdasági gócpontja volt: a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező Kassa és a tőle alig 100 kilométerre elhelyezkedő Miskolc. Miskolc nagy utat tett meg, amíg a Diósgyőri koronauradalom jelentéktelen falujából, majd mezővárosából a XIX. század végére jelentős kereskedelmi, gazdasági központ lett, a XX. század elején a törvényhatósági jogú város rangját is elnyerte. Ekkorra már lakosságszámban, pénzügyi, gazdasági jelentőségében, társadalmi ösz79 ROMSICS I. 1999. 152. p. vö. JÁSZ1 O. 1988.
