Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

szetételében is „tálnőtt'' Kassán. Ennek a nagyarányú fejlődésnek a természetes velejárója volt a század elejétől folyamatosan dédelgetett álom, a „Nagy-Miskolc" koncepció: a környező települések köztük az újdiósgyőri Vasgyár - Miskolchoz csatolása. Ez az elképzelt és áhított város több mint 100 000 lakosával már egyértelművé tette volna Miskolc észak-magyarországi központi szerepét. Miskolc a század első felében sajátságos társadalmi struktúrával rendelkezett. A város jelentős polgárosodást mutatott

80

. A hagyományos mezőgazdaságból élők száma Miskolcon elenyésző volt. Sem feudális nagybirtok nem volt a környéken, sem birtokos nemesség nem élt a városban. A századfordulótól viszont felduzzadt a városban élő köztisztviselők, jogászok száma, melynek okaként Miskolc gazdasági fejlődését jelölhetjük meg. A jogászértelmiség az elcsatolt területekről Miskolcra menekült bíráknak, ügyvédeknek, ügyészeknek - és az átköltözött eperjesi Jogakadémiának - köszönhetően még tovább nőtt. A modernnek mondható kapitalizált viszonyok terén Miskolc a magyar vidéki városok között sok nagyobb, „jelentősebb" várost is megelőzött. Jellemző adat, hogy 1920-ban Miskolc népességének több mint 60%-a az ipari és kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódva tartotta fenn egzisztenciáját.

81 Az ipari munkások jelentős tömege is megfigyelhető már ettől az időtől kezdve. Bár a miskolci ipar alapvetően kisüzemi jellegű volt, a munkásságon belül a szakmrmkások száma elég magas arányt képviselt. A társadalmilag-gazdaságilag modern viszonyok mellett a hagyományos etnikai, vallási sokszínűség jelentette Miskolc másik fő erősségét. Vallási tekintetben reformátusok, katolikusok, evangélikusok, görög katolikusok, görögkeletiek, izraeliták egyaránt megfértek egymás mellett a városban, bolgárok, örmények, görögök, zsidók, magyarok kultúrájukkal színesítették Miskolc szellemiségét. Bár a világháború, a forradalmak Miskolc gazdasági életét is jelentősen visszavetették, a város társadalmi szerkezete Trianon után so ZSEDÉNYI B. 1929. 48. p. sí KOVÁCS A. 1930. 18. p.