Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

bezárták, a családot deportálták. Az üzemvezető fia, Kun István egy, a város vezetéséhez benyújtott kérvényében írta, hogy „édes­apám a deportálásból nem tért vissza és a gyárat hazajövetelünk után teljesen üresen találtuk. ... Elvittek 75 db szerszámgépet, nagymennyiségű készárut és nyersanyagot." 302 S bár az utód kér­vényezte, hogy az üzem megkezdhesse működését, erre nem ke­rült sor, az még az államosítás előtt megszűnt. 303 A Demeter Test­vérek redőnygyára is a különleges, magas színvonalú szakmai te­vékenységről, termékek előállításáról volt nevezetes. Azokban a középületekben, ahol dolgoztak, munkáik ma már különleges vé­dettséget élveznek. Biztosan tudjuk, hogy a Weidlich palota, a Szé­chenyi u. 22. (volt Takarékpénztár), a Széchenyi u. 29. (volt Hitel­intézet), az erdőigazgatóság, a zenepalota, a Búza téri vásárcsar­nok és a lillafüredi Palotaszálló lakatos, műlakatos munkáit, ková­csoltvas és rézrácsait, máig megmaradt kapurácsait és vasrácsait (rolóit), redőnyeit ők készítették. 304 Martha Géza reszelőgyára a Zsolcai kapuban hasonlóan egy különleges, több évszázadra visz­szanyúló szakmát, ill. annak egyik „elágazását" képviselte. A re­szelővágó a mérlegkészítőhöz, késműveshez hasonlóan, a ko­vácsmestérségből vált ki. Az 1890-ben alapított kisüzem 1906-ban nevét Magyar Reszelőgyár Rt.-re változtatta, de termelékenységén ez sem változtatott. A kisüzem főleg az asztalosok és lakatosok igényeit elégítette ki, de a második világháború alatt nyom nélkül megszűnt. 1929-ben még Miskolc város történeti leírásában meg­említik, de a „háborút túlélt üzemek" között már nem szerepel, ami összekapcsolható a tulajdonos halálával. 305 A Magyar Államvasutak miskolci műhelyei az 1919-1949 kö­zötti időszakban a város legtöbb mimkást foglalkoztató üzeme voltak. Az 1890-1910 között építészetileg végső formájára kialakí­302 DOBROSSY 1.1995. 103-104. p. 303 B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d. Ce. 882. IV. köt. 882. p. Az üzem tulajdonosa eredeti­leg Kohn Lajos volt, aki nevét 1907-ben változtatta meg. A gyárhoz 1945. októ­berében neveztek ki vagyonkezelő gondnokot, de ekkor már berendezése nem volt, csak az egykori üzem épületei. 304 LAKATOS M.,- MÉSZÁROS L. E. - ÓRIÁS Z. 1929. 496-497. p. 305 CSIFFÁRY G. 2003. IV/1. köt. 413. p. ill. B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d. Ce 1290. III. köt. 646. p. A cégbírósági iratok szerint a vállalkozást 1910-ben jegyezték be, s megszűnésének dátuma 1941. október 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom