Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

közel 2000 embernek jelent biztos megélhetést Miskolcon. 300 1944­ben a gyár osztrák-német vezetése elmenekült a front és a szovjet katonai alakulatok elől. így öttagú munkásvezetés vette át az irá­nyítást. A Deichsel sodrony- és drótkötélgyárat a visszavonuláskor a németek felrobbantották. Az ottmaradt berendezések és épületek 85%-os károsodást szenvedtek. A bevagonírozott gépek a már visszafoglalt területeken, Eger-Putnok-Losonc térségében marad­tak. Ezért főleg Ózd és Salgótarján tudott a termelés újrakezdésé­ben segíteni. Mivel az üzem stratégiai fontosságú volt, később kár­pótlás fejében a Szovjetuniónak dolgozott, a munkáslétszámot fo­kozatosan fejlesztették. 1949-ben 500 munkás termelt szovjet ki­szállításra. (Az üzem a December 4. Drótművek nevet 1954-ben vette fel, s azt 1993-ig megtartotta.) 301 Kun Lajos rézbútorgyára, a Demeter-Testvérek (Demeter De­zső és Demeter László) lakatosáru és redőnygyára, Martha Géza reszelőgyára minősítésük ellenére is a kisüzem kategóriájába soro­landók. 3-7 embert foglalkoztatva négy-öt évtizedet képviselnek Miskolc ipartörténetében. A maga nemében különleges volt a réz­bútor, pontosabban a réz-ágyak megjelenése Miskolcon. A polgár­ság változó ízlésvilágára és lakáskultúrájára utal Kun Lajos egyik beszámolója, amelyet a Kereskedelmi és Iparkamarához küldött. Eszerint az 1920-as években vas- és rézágyból 2500 darabra volt igény, illetve piaci kereslet. Mosdó, ruhafogas, éjjeliszekrény ké­szült vasból és rézből. Tűzhelyeket is készített az üzem, ezeket va­lószínű lemezből és öntvényből állították össze. Szabadalmaztatott lakatjából évi százezer darab talált gazdára. Az üzemet a harmadik zsidótörvény (az ún. 50.500/1944. sz. rendelet) végrehajtásakor 300 Csupán érdekességként említjük, hogy 1937-ben az ünnepség során a Zenepa­lotában leleplezték a gyáralapító Deichsel Adolf bronzreliefjét. Nem tudjuk, hogy az eltelt évtizedek során mi történt vele, nem kizárt, hogy egyszerűen bevakolták. Ha ez igaz, a 2006-ban kezdődő bővítés és felújítás során előkerül­het a Zenepalota valamelyik földszinti főfalából. 301 DOBROSSY I. 1995. 83-86. p. és B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d Ct. 1547. VIII. köt. 135­136. p. Érdekes, hogy a miskolci cégbíróság a gyárat 1930-ban jegyezte be, majd a névmódosítással kapcsolatban feljegyezték, hogy 1946. május 6-tól Ma­gyar Acéldrót-drótkötél és Drótárugyár Rt.-re változtatták a nevét, de folyama­tos működtetéséről gondoskodtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom