Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

közel 2000 embernek jelent biztos megélhetést Miskolcon.

300 1944ben a gyár osztrák-német vezetése elmenekült a front és a szovjet katonai alakulatok elől. így öttagú munkásvezetés vette át az irányítást. A Deichsel sodrony- és drótkötélgyárat a visszavonuláskor a németek felrobbantották. Az ottmaradt berendezések és épületek 85%-os károsodást szenvedtek. A bevagonírozott gépek a már visszafoglalt területeken, Eger-Putnok-Losonc térségében maradtak. Ezért főleg Ózd és Salgótarján tudott a termelés újrakezdésében segíteni. Mivel az üzem stratégiai fontosságú volt, később kárpótlás fejében a Szovjetuniónak dolgozott, a munkáslétszámot fokozatosan fejlesztették. 1949-ben 500 munkás termelt szovjet kiszállításra. (Az üzem a December 4. Drótművek nevet 1954-ben vette fel, s azt 1993-ig megtartotta.)

301 Kun Lajos rézbútorgyára, a Demeter-Testvérek (Demeter Dezső és Demeter László) lakatosáru és redőnygyára, Martha Géza reszelőgyára minősítésük ellenére is a kisüzem kategóriájába sorolandók. 3-7 embert foglalkoztatva négy-öt évtizedet képviselnek Miskolc ipartörténetében. A maga nemében különleges volt a rézbútor, pontosabban a réz-ágyak megjelenése Miskolcon. A polgárság változó ízlésvilágára és lakáskultúrájára utal Kun Lajos egyik beszámolója, amelyet a Kereskedelmi és Iparkamarához küldött. Eszerint az 1920-as években vas- és rézágyból 2500 darabra volt igény, illetve piaci kereslet. Mosdó, ruhafogas, éjjeliszekrény készült vasból és rézből. Tűzhelyeket is készített az üzem, ezeket valószínű lemezből és öntvényből állították össze. Szabadalmaztatott lakatjából évi százezer darab talált gazdára. Az üzemet a harmadik zsidótörvény (az ún. 50.500/1944. sz. rendelet) végrehajtásakor 300 Csupán érdekességként említjük, hogy 1937-ben az ünnepség során a Zenepalotában leleplezték a gyáralapító Deichsel Adolf bronzreliefjét. Nem tudjuk, hogy az eltelt évtizedek során mi történt vele, nem kizárt, hogy egyszerűen bevakolták. Ha ez igaz, a 2006-ban kezdődő bővítés és felújítás során előkerülhet a Zenepalota valamelyik földszinti főfalából. 301 DOBROSSY I. 1995. 83-86. p. és B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d Ct. 1547. VIII. köt. 135136. p. Érdekes, hogy a miskolci cégbíróság a gyárat 1930-ban jegyezte be, majd a névmódosítással kapcsolatban feljegyezték, hogy 1946. május 6-tól Magyar Acéldrót-drótkötél és Drótárugyár Rt.-re változtatták a nevét, de folyamatos működtetéséről gondoskodtak.