Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

„alsóbb népréteg ríj szokásai-ként jelenik meg.

218 A lóhús fogyasztásával kapcsolatos fenntartás érthető, hiszen mint a legfontosabb igavonó állat, fontos szerepet töltött be a gazdaságok életében. A háborús hadviselés növelte a lótenyésztés jelentőségét, a háború után pedig nagy teret kaptak a lovassportok. Mint a város történetének kevésbé ismert eseményéről itt teszünk említést a Szentpéteri kapuban, az állatvásártér közelében kialakított lóversenypályáról, a lósport miskolci kialakulásáról és jelentőségéről. 1927-ben a miskolci sajtó terjedelmes cikkben számolt be arról, hogy a Tiszáninneni Lótenyésztő és Lovas Egylet két napos „lóversenyzést" tartott, majd a Korona szálló nagytermében százterítékes bankettet „ültek", ahol kiosztották ennek az országos érdeklődést kiváltó eseménynek a díjait.

219 Wittner Kálmán írta erről az 1924-ben megalakult egyesületről, s az általuk szervezett lóversenyekről, hogy „áldozatot nem kímélve igyekeznek a háború által megbéklyózott magyar lótenyésztést a régi színvonalára viszszaállítani/'

220 1930-ban az ügetőversenyt összekapcsolták a lillafüredi Palotaszálló átadásával. „A Palota-szálló megnyitó ünnepségének előkelő résztvevői közül már eddig is többen kilátásba helyezték megjelenésüket az ügetőversenyen" - írta a helyi napilap, csak a megnyitó nem a tervezett protokollnak megfelelően történt, így nem tudni, hogy a két esemény összekapcsolódott-e.

221 Miskolc állatállományának 1911-1966 közötti alakulását az alábbi táblázat mutatja: Évek Szarvasmarha Ló Sertés Juh Kecske Baromfi Méhcsalád 1911 2821 5060 1020 43 1920 907 723 6111 1925 2420 2304 6958 591 200 34 698 571 1942 3397 6537 1391 1945 223 208 73 64 218 Felsőmagyarországi Hírlap. 1929. január 28. 219 Reggeli Hírlap, 1927. szeptember 27. 220 WITTNER K. 1929. 440-441. p. 221 Reggeli Hírlap, 1930. június 1.