Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

1952 1881 1379 6297 360 22 277 1962 1498 8010 916 1966 1429 6824 3167 69 677 551) Az önálló gazdálkodás (parasztgazdaságok) idején a szarvasmarha mint tejelő és mint igavonó állat is megtartotta elsődleges szerepét. Ugyanez vonatkozik a húsáért tartott sertésre, amelynek számában az első világháború nem jelent változást, de a második világháborút követő megszállás, a közélelmezés korábban nem tapasztalt nehézségei csaknem a teljes állomány kipusztulását okozták. Az a hiányos statisztikákból is kiderül, hogy a lóállományunkat mindkét világháború jelentősen csökkentette, de számuk az 1950-es évek elején megnő, hiszen az újjáépítésben ekkor még nélkülözhetetlen igavonó állatunk. A technika és gépi berendezések térhódítása a XX. század második felében a „lóerőt" szinte teljesen kiszorítja a gazdálkodásból, a gazdaság egyéb területeiről. A kecskét (a baromfihoz és a méhcsaládokhoz hasonlóan) hol összeírták, hol kevesebb figyelmet fordítottak rá. A kecske a karsztvidékek, hegyes területek igénytelen állata, érthető, hogy Miskolc állattartásában nem bírt jelentőséggel. Érdekesebb a helyzet a juhászattal. Volt néhány juhtartó parasztgazdaság, de a juhászatnak nem volt súlya a XX. század első évtizedétől. Gyapjáért, húsáért tartották, s az 1960-as években tapasztalható állománynövekedés összefügg a szövetkezeti, vagy állami gazdaságok nagyüzemi juhászatával. A fenti statisztikák természetesen nem adnak választ a vásári állatforgalomra (adásvételre), s a vágóhidakra felhajtott, a környékből is érkező állatmennyiségre, amely főleg a háborúk utáni időszakban sokat segített a város ellátásában. A statisztikai adatok a „városi parasztgazdaságokra" vonatkoznak, de az állatforgalomra is választ adnak a Kereskedelmi és Iparkamara, majd később a városi tanács mezőgazdasági osztályának adatai. A Kereskedelmi és Iparkamara 1937. évi „vágatási" kimutatása szerint a vágóhídra 80 miskolci tenyésztő vitt vágóállatot. Összesen 2971 marhát, 8026 borjút, 248 juhot és bárányt, 19 421 sertést és 298 db lovat vágattak a miskolci gazdák vagy húsfeldolgozó kisiparosok. Figyelmet érdemel Gosztonyi József neve és vállalkozá-