Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
már 1859-ben megalakult a Miskolczvidéki Gyümölcsészeti Társulat, s kiállításokat is rendezett, ez elsősorban szőlőfélék és borok bemutatását tartotta feladatának. Az összekapcsolódásra utal Szendrei János megállapítása is, mely szerint „A szőllészet és gyümölcsészet terén nagy érdemeket szerzett Bethlenfalvi Feigl István városi tanácsnok, a ki a népkert szomszédságában egy igen szép mintakertészetet létesített. Ebből a kertészetből minden évben a királyi udvarnak is szállítottak szőllőt." 206 H. Szabó Béla az 1950-es évek közepén, az 1960-as évek elején több tanulmányban foglakozott a miskolci szőlészet és gyümölcskultúra különleges szimbiózisával, de tervezett monográfiája nem készült el, a miskolci „szőlőtörzskönyv" elkészíttetésében viszont komoly érdemei vannak. 207 Kutatásai szerint a Gyümölcsészeti Társulat az első világháborúig élt, a háborús évek alatt szűnt meg, s ekkortól „nagyszámú földtulajdonosaink, szőlő- és gyümölcstermelő gazdáink minden szervezettség nélkül, széthullva próbálnak megküzdeni a szakmai és gyakorlati kérdésekkel/' 208 Vizsgált korszakrmkban Budai József növénynemesítő kívánt és tudott a város gyümölcskultúrájáért érdemben tenni. A táj jellegnek megfelelő, híres gyümölcsfajtái közül a „Budai Domokos" alma országos hírű és elfogadott lett. Az alma mellett Budai az őszibarackot tartotta a mi vidékünk legnagyobb jövőjű, leggazdaságosabban termeszthető gyümölcsének. 1924-ben közzétett munkájában írja, hogy „Miskolcon és a közelében fekvő bortermő vidékeken szakszerű kezelés és a fajok helyes megválasztása mellett, teljes sikerrel lehet ugyan termeszteni almát, körtét, szilvát, cseresznyét, megygyet, de azért az elsőség pálmája, mindent összegezve az őszibarackot illeti. Ezzel jövedelmezőség tekintetében a többi gyümölcsfajok alig versenyezhetnek." 209 Hasonlóan tanulságos volt az „ősi ültetésű" kajszibarackok vizsgálata. 1955-ben végeztek egy fajtavizsgálatot a Szőlészeti Kutató Intézet szakemberei, s akkor megállapították, hogy az avasi, tetemvári szőlőkben olyan kajszifajták találhatók, amelyek idősebbek és jobb ízű termést hoznak, mint a ba206 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 785. p. 2Ü7 H. SZABÓ B. 1965. 38-106. p. 208 H. SZABÓ B. 1956.1. sz. 156-157. p. 209 H. SZABÓ B. 1956.1. sz. 157-158. p.
