Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
rack szülőhazájában, Kecskeméten. Szilvaféléinket nem minősítették jónak, a diót viszont őshonosnak írták le. Az almafélék közül négy külföldön kifejlesztett fajtát és két Budai József-nemesítést találtak termesztésre alkalmasnak. 210 A mezőgazdasági statisztikák a művelési ágak között mindig jegyzik a szőlőterület nagyságát, a gyümölcsösét nem. A gyümölcsfa-összeírások viszont annyira ellentmondóak, hogy azokból a helyi gyümölcsfafélékre, elterjedtségükre következtetéseket levonni nem lehet. 1949/1950-ből olyan mezőgazdasági összeírások őrződtek meg, amelyek megadják az egyéni gazdálkodók, a termelőszövetkezeti csoportok és az állami gazdaságok által művelt területek nagyságát, egymáshoz viszonyított arányát. Ugyanez nem vonatkozik sem a konyhakertészetre, sem a gyümölcsfaállományra. Mindössze annyit tudunk, hogy ekkor „Miskolc város területén (ti.: Nagy-Miskolc) mintegy 250.000 db gyümölcsfa van, melynek termését dolgozóink a piacon felveszik (vagyis a helyben termesztett gyümölcsöt az itt élők fel is vásárolják). Ehhez viszonyítva konyhakertészetünk területe 702 kh." 211 Fél évtized múlva a következő adatot publikálták: „1955-ben a 2 000 kh-at kitevő, gyümölcstermesztésre alkalmas területeinken 24 215 db gyümölcsfa volt." 212 Ez pedig egytizede annak a gyümölcsfaállománynak, amely a szövetkezetesítés kezdetén jellemezte a várost. Miskolcon korszakunk végén, 1948/1949-ben két helyen volt faiskola. A facsemetét a város lakói vagy a Huszár utcai, vagy a Szentpéteri kapui városi kertészetből szerezhették be. Egy ekkori katalógus szerint 15-féle almából lehetett választani, s közöttük volt a Budai József nemesítette „téli arany parmen" is. Nyári és téli körtéből 14 fajtát, szilvából 6 fajtát, meggyből 4 fajtát, cseresznyéből 2 fajtát, őszibarackból 9 fajtát, kajsziból 4 fajtát kínáltak eladásra. Lehetett még „őshonos", de név nélküli diót és málnát is vásárolni. Ezek elterjedtségéről már semmilyen statisztikai felmérés nem készült. 213 210 H. SZABÓ B. 1956. 1. sz. 158. p. 211 B.-A.-Z. m. Lt. XXIII. 111. 520-13/a/1951. 212 H. SZABÓ B. 1960. 6. sz. 510. p. 213 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 251. 202. p.
