Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
mint a fuvarral kisebbített pesti paritásos ár, mert az áralakulást a helyi és környékbeli nagy malmok, valamint a közeli határállomásokon keresztül szállító exportőrök bevásárlásait kedvezően befolyásolják." 188 Miskolcon búzaminősítő állomást állítottak fel, ahol természetesen igazolták, hogy a búza minősége változatlanul jó, de ez nem változtatott a malomipar helyzetén. (Az élelmiszeripar és malmaink helyzetének alakulását ld. az ipartörténeti fejezetrészben részletesen.) A válság alól nem tudták kivonni magukat a pékségek sem, úgyhogy a következő vizsgálat már azt állapította meg, hogy „a kenyér és pékipari termékek ára olyan magasra szökött, hogy az nem áll arányban a búza napi árával". Az 1949. évi adatok a kenyérgabonák termesztési területének lényeges növekedését mutatják. Ez természetesen összefügg a háború utáni helyzettel, a nemzetgazdaság stabilizációjára tett erőfeszítésekkel. 1946 augusztusában megtörtént a pénznem, a pengőforint váltás, amelynek hatása a közellátásban azonnal érzékelhető volt. Gálffy Imre polgármesteri jelentésében külön is kitért arra, hogy „a legfontosabb elsőrendű élelmicikk, a kenyérellátás terén a már nyomasztóvá vált mizéria egyszerre feloldódott és a rendszeres kenyérellátást magasabb fejadagokkal mind máig sikerült biztosítani. A főzőliszt ellátás terén a közellátási kormányzatnak már óvatosabban kellett mérlegelnie a terméseredményt, így csak havi 1,2 kg-os fejadag kiadását engedélyezték, amit ezideig, ha nem is tiszta finomlisztben, de kenyérliszttel keverve állandóan el tudtunk adni. A kenyér és lisztellátás tekintetében a gazdasági év vége felé nehézségekre el lehetünk készülve." 189 A közellátási kormányzattól Miskolc már ekkor, mint kiemelt súlyú ipari gócpont, más bánásmódot és kiemelt figyelmet várt. Ennek ellenére a termőterület időszakos növekedését az 1950-es évek közepére a csökkenés, a visszaesés követte, amely összefügg a mezőgazdaság szervezeti átalakításával. A takarmánynövények vetésterületében - nyilvánvalóan a lótartás, a lóállomány csökkenésével összefüggésben - visszaszorul a zab, de három, majd ötszörösére növekszik - a sertéstelepek lét188 Reggeli Hírlap, 1932. június 24. 189 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 18.352/1946.
