Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

rejöttével - a kukorica vetésterülete. Mint fontos emberi tápláléknak és állati takarmánynak egyaránt folyamatosan növekszik a burgonya vetésterülete. Ennek ellenére a háború után, de a lakosság gyors növekedése miatt is főleg Szabolcs megye volt a város ellátója. 1946 végén a Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Igaz János Miskolc közellátásával kapcsolatban már kétségbeesett levelet írt a város nemzetgyűlési képviselőinek, a pénzügy- és a közellátásügyei miniszternek. Ebben a város katasztrofális közellátására és piacainak helyzetére hívta fel a figyelmet. „Miskolc város közellátása tekintetében jelenleg az a helyzet, hogy hatósági kiosztásban csupán kenyér- és cigaretta kapható - írja. A piacon teljesen hiányzik a burgonya, a só, az olaj, továbbá a liszt. Minthogy e cikkek részben teljes hiánya legsúlyosabb következményekkel járhat, úgy véljük, addig is, míg a kereskedelem megfelelő hitel és járművek rendelkezésre bocsátása útján e cikkeket részben a maga erejéből is beszerezheti, a közellátási hatóságnak kellene legalább is a legszükségesebb mennyiségben azonnal, egyetlen nap haladék nélkül Miskolcra szállítani különösen burgonyát, legalább 30 vagonnal. ...A burgonya és só ideszállításának egyik nagy akadályát hárítaná el az, ha a miskolci kereskedelem a legszükségesebb szállításokra teherautókat kapna kölcsön. Miskolctól 60-80 km-nyire vannak az ország legjelentősebb burgonyatermelő vidékei: a Nyírség és a Bodrogköz. A szükséges és halaszthatatlan burgonyaszállítást teherautókkal azonnal meg lehetne oldani."

190 A napi problémákat először a piaci ellátás lassú megszervezése, majd a helyi termelés lényeges növelése oldotta meg, amely később a magángazdaságokból a termelőszövetkezetek, ill. az állami gazdaságok területére tevődött át. A takarmányok között az őszi és tavaszi árpa mindvégig megtartotta kiemelt, s közel azonos termelőterületét, de hasonlót látunk a takarmányrépa esetében is. A lucerna és lóhere területének növekedése összefüggésben van az istállózó állattartással. A silózott takarmány is megtartja arányát a takarmányok között, területe azonban egyenletes növekedést mutat a bükkönnyel szemben, 190 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 9.319/1946.