Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

cán 1897-ben átadott háromvágányos kocsiszín 1949-ig változatlan külsővel üzemelt. A villamos fő vonalát 1905-ben Diósgyőrig vezették, a szakasz működtetésére pedig megalakították a Miskolcdiósgyőri helyiérdekű vasúti részvénytársaságot.

108 Ez a szakasz 6,8 km hosszú volt, s a mai Újgyőri főtérnél kialakították azt a forgalmi telepet, ahol háromvágányos kocsiszín és külön áramfejlesztő telep működött. A kocsiszín felújítására és bővítésére 1927-ben került sor.

109 1906-1908 között gőzmotoros kocsik, 1908-tól villamos kocsik közlekedtek a régi községházáig tartó szakaszon, ahol egyben a villamos végállomása is volt. A Népkertig tartó szárnyvonalat 1910-ben hosszabbították meg Hejőcsabáig. A közút innen vezetett Tapolcára, tehát ezért képezte évtizedeken keresztül vita tárgyát a villamosvonal meghosszabbítása a fürdőig.

110 A Széchenyi utcai szakaszon a kettős vágányú villamosközlekedés gondolata már 1914-1915-ben felvetődött. Ezzel egyidős volt a Széchenyi utca meghosszabbítása - a Hercz gépgyár telkének átvágásával - a Baross Gábor utcáig. Ezzel lerövidült volna a fővonal, a Zsolcai kapui ipartelepet, a Búza teret is elkerülhette volna a villamos. Ez a terv már a XX. század második felében, 1952 decemberében valósult meg, akkor helyezték üzembe a BajcsyZsilinszky Endre utcával meghosszabbított főutcán a kettős vágányú villamost. A villamosfővonalhoz 1920-ban csatlakoztattak még egy rövid szárnyvonalat. Az Állami Borpincetelephez (a Szent Anna templom fölött a pince jelenleg is megvan) építettek ki egy iparvágánycsatlakozást, amellyel a Gömöri teherpályaudvarra szállították a pince készletét. Ez az iparvágány a második világháború végéig csak éjszakánként volt használható.

111 A városi tömegközlekedésben 1928-ban történt másik lényeges változás. A Villanyrendőrnél los B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d. Okmánytár, 199. Ct. 599. i°

9 MESZLÉRIZ. 1972. 11. p. no A tapolcai villamos 1950-ig többször volt témája a közlekedési szakembereknek. Az 1949-től építeni kezdett Nehézipari Műszaki Egyetem miatt 1953-ban még a kettős vágányú villamos megépítése is felvetődött. A vonal forgalma az Erzsébet kórház, az SZTK, majd az egyetemi tanári lakások és lakótelep felépülése miatt oly mértékben megnőtt, hogy 1960-ban a szárnyvonal megszüntetése és helyette a buszközlekedés bevezetése mellett döntöttek. m MESZLÉRI Z. 1972. 14-15. p.