Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
A takarékpénztárak, hitelintézetek és bankok felsorolása is mutatja, hogy élénk pénzügyi, pénzintézeti élet jellemezte Miskolcot és a későbbi Nagy-Miskolcot alkotó településeket. Döntő többségük működésében 1913, tehát az utolsó békeév jelentette a csúcsot, ezt követően a pénzintézetek számában visszaesés, forgalmukban nagy változatosság, ingadozás érzékelhető. 1913 után pl. megszűnt a Miskolci Agrárbank és a Polgári Takarékpénztár Rt., valamint a Borsodmegyei Parcellázó és Házépítő Rt. is. A pénzintézetek megszűnésével ugyanakkor együtt jártak fontos összevonások, de üzemalapítások is. 7 A legnagyobb miskolci pénzintézetek (Miskolci Takarékpénztár, Miskolci Hitelszövetkezet, Borsodmegyei Takarékpénztár, Borsod-Miskolci Hitelbank) év végi zárszámadás-adatainak felhasználásával olyan táblázatot sikerült összeállítani, amely 1918 és 1943 között mutatja a bankok kiadás (teher) és bevétel (vagyon) oldalának alakulását a különböző szakágazatok szerint. így vizsgálható volt a kiadások esetében a részvénytőke, a tartaléktőke, a betétállomány, a visszleszámítolt számla állomány, a hitelezői igények és a nyereség alakulása. A vagyonoldalról vizsgálható az értékpapírokba fektetett összeg, a váltó, a jelzálog mozgása, a folyószámla alakulása, a bank adósságainak változása, a törlesztendő banki kölcsönök, valamint az ingatlanba fektetett értékösszegek nagysága, majd 1924-től a Magyar Nemzeti Banknál vezetett giroösszegek változása (Id. 1. és 2. sz. táblázat). Az első világháború évei alatt a legtöbb miskolci pénzintézetnél az alaptőke és a tartaléktőke összege lényeges emelkedést mutat. Ez a részvénytőke esetében a 39%-nak, a tartaléktőke esetében kolci pénzintézetek története" címen. A bankszakember 1845-1948 között foglalta össze e témával kapcsolatos ismereteit. Munkája 1962-ben készült, így annak szemlélete ha vitatható is konkrét esetekben, statisztikai adatai, kimutatásai, táblázatai természetesen helytállók. Mivel nem levéltári tényadatokat is használt, ezért munkájából forrásként veszünk át információkat, természetesen a kézirat lapszámára történő hivatkozással. (KORÖSSY J. 1962.1-150. p.) 7 1916-ban létrehozták a Faárugyárat, 1917-ben városi finanszírozással a Sertéshizlaló és Mezőgazdasági Vállalatot, 1917-ben városi üzemként a Szeszfőzdét és egy kenyérgyárat, 1918-ban önálló vállalat alakult a vízvezetéki hálózat kiépítésére, 1919-ben pedig ecetgyár, öntöde és gépgyár, valamint nyomdaüzem és lapkiadó vállalat alapításáról szólnak a levéltári források.
