Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

A miskolci bankok „kiadás" (teher) oldala 1918-1943 között* 1. sz. táblázat Évszám Részvénytőke Tartaléktőke Betétállomány Visszleszámítolt Hitelezők Nyereség Részvénytőke számlaállomány 1918-1919 16 250 9 666 142 930 59 16 145 2 989 1920 36 950 28 051 184 077 1 367 53 370 7 048 1922 113 050 72 923 675 619 72 237 212 770 34 504 1924 2 434 000 4 601 554 34 613 669 14 304 416 7128 187 2 875 163 1925 23 695 000 12 755 962 96 636 863 35 289 763 8 496 500 4 524 189 1925 1 572 804 6 551 2 246 683 247 1929 2 625 1 015 10 980 9 956 2 005 513 1933 2 625 1 345 9 262 11 178 1 454 120 1938 2 355 742 9 448 7510 384 124 1941 2 230 1 075 18 128 9 591 522 204 1943 2 470 1 284 25 215 3 938 1 040 266 *1925-ig 1000 koronában 1925-től 1000 pengőben részvénytőkeszámla - alaptőke tartalék tőke = a nyereség fel nem osztott része, veszteség fedezésére, alaptőke növelésére betét = a pénzintézet részéről átvett összeg leszámítolás = havi lejáratú váltó, változó kamatlábbal visszleszámítolás = a leszámítolt váltó átruházása zsiró = forgatmány = váltóátruházás bankári haszon (kamatmargó) = a leszámítolás és viszontleszámítolás értékkülönbsége hitelező = akivel szemben az adós (a bank áll) nyereség = a vagyonváltozás során létrejött szaporulat