Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

Miskolcon hét fővárosi banknak működtek fiókjai. Az OsztrákMagyar Bank 1888-1924 között, a Magyar Nemzeti Bank 1924-től korszakunk végéig, a Magyar-Olasz Bank 1920-1948 között, a Magyar Altalános Hitelbank 1927-1948 között, a Nemzeti Hitelintézet 1918-1946 között, a MOKTAR 1927-1940 között és a Belvárosi Takarékpénztár 1922-1924 között végezte a miskolciak pénzügyi tranzakcióit.

4 1919-1949 között tíz hitelszövetkezet működéséről tudunk, amelyek közül nyolc a „történeti Miskolc" területén fejtette ki tevékenységét, míg egy-egy hitelintézet Diósgyőrben és Hejőcsabán települt.

5 1893-ban kezdte meg működését a Borsodmegyei Hitelszövetkezet, amely a Borsodmegyei Takarékpénztár fiókjának érdekeltség-közösségéhez tartozott. A Miskolci Keresztény Hitelszövetkezet már korszakunkban alakult, 1923-tól működött. A Miskolci Altalános Hitelszövetkezet az Országos Vasutas Takarékpénztár Rt. érdekközösségének tagjaként 1910-től létezett Miskolcon. A Miskolci Kölcsönös Önsegélyező Hitelszövetkezet, a Déryné u. 4. sz. alatt 1905-ben kezdte meg munkáját. A Magyar Nemzeti Bankkal egyidőben alakult meg a Tiszajobbparti Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet. A miskolci iparosok tömörültek az 1904-ben létrehozott Miskolci Ipari Szövetkezetbe, a kereskedők pedig az 1910-től működő Miskolci Kereskedők Hitelszövetkezetébe. A háború évei alatt, pontosan 1914-1918 között Miskolci Fillérbank Szövetkezet néven is működött egy hitelszövetkezet, amelynek székhelye Hejőcsabán volt. Az Iparosok és Gazdák Takarékszövetkezete az első világháború kitörésének évében jött létre. A két háború közötti időszakban viszonylag kevesebb konkrét ismeret, levéltári forrás áll rendelkezésünkre a Diósgyőri Hitelszövetkezetről és a Hejőcsabai Hitelszövetkezetről.

6 4 MOKTAR = Magyar Országos Központi Takarékpénztár, amely 12 millió pengős alaptőkével rendelkezett, s 1872-ben alakult. Kezdetben csupán jelzálog- és takarékpénztári üzlettel foglalkozott. Budapesten érdekkörébe tartozott az Első Magyar Részvényserfőzde - Dreher-Haggenmacher konszern is. SCHACK B. 1931. III. köt. 237. p. 5 GOMBÁR I.-PEIKER B. 1912. 108-110. p., FÖLDES L. 1930. 116-118. p., DOBROSSY I.-RÉMIÁS T. 1992. 15. p. 6 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41. 1635. Itt szeretnénk megemlíteni, hogy 2003-ban a megyei Levéltár gyűjteményébe került Kőrössy József kéziratos feldolgozása „A Mis-