Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE PÉNZ- ÉS HITELÜGY, PÉNZINTÉZETI RENDSZER ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS A város pénzügyi állapota a háború után A monográfia korábbi korszakkötetében Kápolnai Iván tekintette át a miskolci bankok, takarékpénztárak és szövetkezetek történetét, kitérve egy-egy intézményi üzletágra, s elemezve a mérlegadatokat. Néhány intézet kapcsán említést tett a háborús évekről, de nem tartotta feladatának az 1914-1918 közötti időszak részletesebb vizsgálatát.

1 1845-1905 között hét pénzintézet alakult a városban, s közülük három működött az 1948. évi államosításig.

2 A nagy bankalapítási vagy gründolási láz a XX. század első évtizedének végét, második évtizedének elejét jellemezte. 1911-ben kilenc, 1916-ban pedig egy pénzintézet született, jobbára budapesti bankok érdekközösségeként, fiókjaként. A 1911-es alapítású bankok közül a Felsőmagyarországi Takarékpénztár és Leszámítolóbank 1925-1933 között, a Felsőmagyarországi Parcellázó és Ingatlanbank 1922-1924 között, a Borsodmegyei Parcellázó és Házépítő Rt. 1913-1918 között, a Földművesbank 1922-1924 között, a Miskolci Agrárbank 1943-1946 között, a Miskolci Kereskedők Leszámítoló Bankja 1922-1924 között, a Diósgyőri Hitelszövetkezet 1941-1943 között és a Miskolci Takarékpénztár - az összes között a legrövidebb időt megérve - 1912-1913 között működött és szűnt meg.

3 Az 1922-1924 közötti „vegetálás", majd megszűnés a magyarországi bankkonszolidáció, illetve a Magyar Nemzeti Bank létrejöttének eredménye. 1 KÁPOLNAI I. 2003.1. köt. 279-304. p. 2 A Miskolci Hitelintézet 1867-1925 között, a Miskolci Takarékegylet 1871-1911 között, a Miskolci Népbank 1905-1941 között, a Miskolci Kereskedelmi és Gazdasági Bank 1903-1938 között működött. A Miskolci Takarékpénztár (1845), a BorsodMiskolci Hitelbank (1870) és a Borsod megyei Takarékpénztár (1894) tevékenysége pedig csaknem korszakunk végéig nyomon követhető. 3 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41. 1635.