Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

A VÁROS INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK MODERNIZÁLÁSA ÉS A SPEYER-BANKKÖLCSÖN Bethlen István miniszterelnök egyéves előkészítő munkája eredményeként Magyarország 1924-ben nemzetközi kölcsönhöz juthatott, amely egyrészt a háborús kártérítés fedezete volt, másrészt a háború után megmaradt magyar városok újjáépítését, az ország gazdasági stabilizációját segítette.

34 A kölcsön összege 250 millió magyar aranykorona volt (1 USA dollár 5 aranykorona), tehát a 7,5%-os kamattal terhelt „segély" 50 millió dollárt ért. Az amerikai Speyer-cég állt a kötvénykibocsátás mögött, de Anglia, Olaszország, Svájc, Svédország, Hollandia és az USA mellett a kölcsönben osztozott Csehszlovákia is. Magyarországnak 850 000 dollár értékű kötvényt kellett lekötnie. A kölcsön futamideje, a visszafizetés teljesítése 20 évre szólt, így a felvett 250 millió helyett 600 millió aranykoronát kellett visszafizetni úgy, hogy ebben 200 millió aranykorona a háborús jóvátétel összege volt.

35 A kölcsön felvételében nagy szerepet játszott Magyarország háború utáni elismertetése, egyben menekülés a Jóvátételi Bizottság ellenőrzése alól. A jóvátétel fedezeteként szolgált minden állami vagyon, ami azt jelentette, hogy ennek feloldásáig Magyarország lépéseket sem tehetett a lebénult gazdasági élet újraindítását, fejlesztését szolgáló kölcsön felvétele érdekében. Az infláció fokozódása a Bethlen-kormányt 1923 elejétől a népszövetségi segítség megnyerésére ösztönözte. (Magyarországot 1922. szeptember 18án vették fel a Népszövetség tagjai közé, amely egyértelmű angol orientációt jelentett.) A Népszövetség közvetítésével és ellenőrzési jogával így megszületett a kölcsön felvételének nemzetközi jogi alapja. A pénzügyi stabilizáció érdekében ki kellett alakítani egy monopóliumot a bankjegykibocsátás területén, így született meg a magyar bankok bankja, a Magyar Nemzeti Bank (1924. június 24.). A magyar országgyűlés 1924. évi IV. tc. alatt iktatta törvénybe a stabilizációs törvényt, az V. tc. pedig a Nemzeti Bank megalapításáról szólt. Ezzel nyílt lehetőség a közben előkészített külföldi 3-Í DOBROSSY I. 1996. 423-451. p. 35 Sz. ORMOS H. 1964.137. p. BERTÉNYI I.-GYAPAY G. 1992. 524-526. p.