Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

bankkölcsön felvételére, amely Speyer-kölcsön (vagy városi köl­csön) néven került be a történeti szakirodalomba. A magyar államkölcsön felvétele után 1925-től indulhatott a városok kölcsönfelvétele. 48 magyar város jelentette be igényét a kölcsönre, s közöttük természetesen Miskolc is. 36 A városok kül­földi kölcsönéről az 1925. évi XXII. tc. rendelkezett. Ennek értel­mében Miskolc először 500 ezer dollárt kapott, az 1926-ban felvett második kölcsön pedig 343 474 dollár volt. 1928-ban a város köz­gyűlése további kölcsönfelvétel mellett voksolt. Az ekkor hozott határozat kimondta, hogy „a felvett kölcsön az I. és II. egyesített városi kölcsönt közvetlenül rangsorban követi. S így a város az első és a második egyesített kölcsönkötvény tulajdonosának sé­relme nélkül kijelenti, hogy ezen kölcsönöket közvetlenül követő rangsorban mindennemű vagyontárgyát és jövedelmét egyenlő arányban leköti 800 000 dolláros törlesztéses kölcsön javára. Tu­domásul veszi a város közönsége, hogy vagyontárgyait és jöve­delmeit ezen kölcsönt nyújtó intézetek beleegyezése nélkül más hitelező javára le nem kötheti." 37 1928-ban a három részletben fel­vett kölcsön visszafizetéséig tehát a hitelt nyújtó bankok elárverez­ték a város javait, valamennyi vagyontárgyát és jövedelmét. (En­nek mechanizmusa és végső megoldása a monográfia más téma­köréhez kapcsolódik, így erre a város gazdasági életének elemzé­sénél, közelebbről a pénz- és hitelügy, a pénzintézeti rendszer alfejezetnél térünk vissza.) A Speyer-kölcsönből 1925-1944 között (illetve az újjáépítést és a korszakhatárt is ide gondolva, 1949-ig) 12 kiemelt nagyberuházás is infrastruktúra-fejlesztés valósult meg. Már 1921-ben a Warga­féle terv is foglalkozott a Búza tér intézménycentrummá alakításá­val, amelynek része volt egy modern Vásárcsarnok felépítése. Az építéssel kapcsolatos határozat 1925-ben született, az átadásra pe­dig 1926-ban került sor. 38 A mai Tizeshonvéd köz (akkor Déryné u. 1. és 2. sz.) keleti és nyugati oldalának városi bérházai 1927-1929 között épültek fel. (Alig több, mint egy évtized múlva azonban az 36 B.-A.-Z. m. Lt. 1903/a. 177. kgy/1925.17. köt. 361-384. p. 37 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 1925/e. 75. kgy/1928. 38 DOBROSSY 1.1994.115-118. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom