Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

„kirívó abszurditások" fognak bekövetkezni. Miskolc város közgyűléséből 25 rendes tagot kellett kizárni, s mert csak 8 kooptálható póttag volt, így ha nem is határozatképtelen, de csonka maradt Miskolc város közgyűlése. Úgy döntöttek, hogy az 1943-ban esedékes általános választásokig a bizottság csonkán fog működni. (Ekkor még senki sem gondolta, hogy a háború miatt sem országgyűlési képviselői, sem helyhatósági választásokra nem kerül sor.) Az a tény, hogy a második zsidótörvény rendelkezéseit először a közigazgatásban hajtották végre, mutatja az államgépezet működési mechanizmusát. Végrehajtott és végrehajtatott minden rendelkezést, utasítást, fel sem vetődött a mérlegelés lehetősége. A város, ill. polgármestere inkább vállalta a működésképtelen közgyűlést, mint érdemeik, viselt munkájuk alapján a közgyűlési tagok törvénnyel szembeni védelmét, megtartását. A város a teljes kiszolgáltatottság állapotára került. Az 1939. évi IV. tc. egyes rendelkezéseinek végrehajtása - ettől kezdve - csak idő kérdése volt. Az 1941. évi XV. törvénycikk (a harmadik zsidótörvény) Az Országos Törvénytár 1941. évi augusztus 8-án megjelent (11.) számában olvasható a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. tc. kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatos szükséges fajvédelmi rendelkezésekről szóló 1941. évi XV. tc, amely a harmadik zsidótörvényként került a köztudatba és a történetírásba. 1941-ben - emellett - még két faji alapra helyezett, diszkriminatív törvény jelent meg XIII. és XIX. cikkelyezés alatt. Teleki Pál miniszterelnök ezek felelőssége és terhe alól nem menthető fel sem státusát, sem emberi viszonyulását véve alapul. Teleki már 1940-ben egy, a korábbiaknál radikálisabb törvény megalkotása mellett érvelt, s nem hagyott kétséget egy megszülető újabb zsidótörvénnyel kapcsolatban sem. 1940-ben - a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás aláírásakor - felvetette Hitlernek a zsidók Európából való eltávolításának gondolatát és szükségességét. Ez a zsidók kivándorlásának segítése, vagy kikényszerítése volt, amely megfogalmazódott a második zsidótörvény 22. §-ban. A 7720/ 1939. ME. számú végrehajtási rendelet viszont erre nem tért ki. Va-