Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

lószínű azért, mert a 800 000-1 000 000 személyt érintő kitelepítésnek ő maga sem látta a törvényes lehetőségét. Tehát a törvény szelleme Teleki Pál elképzeléseit tükrözi, de hogy annak belátásában meddig jutott el a miniszterelnök - ma már megválaszolhatatlan kérdés. Tény az, hogy intézkedéseit sem védeni, sem magyarázni, s a következmények terhe alól őt felmenteni nem lehet.

415 A fajvédelmi törvény elfogadásáért hasonló felelősség terheli a képviselőházat és a felsőházat is. A miskolci sajtó 1941 júliusi számai tudósítottak arról, hogy a 150 tagú együttes bizottság (igazságügyi és közjogi bizottság) 3 szavazat híján egyhangúlag fogadta el a házasságkötéssel kapcsolatos javaslatot. Ez része volt az összesen négy fontos igazságügyi törvényjavaslatnak. A házasság tilalma mellett elfogadták a felségsértés büntetésének szigorítását, a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat bevezetését, valamint az ügyvédi kamarák esetében a választási jogot, amely csak a 6%-nak megfelelő számú zsidó kamarai tagnak volt biztosítható.

416 A kormány álláspontját Bárdossy László miniszterelnök (1941. április 3.-1942. március 9.) képviselte. Az elfogadott törvény 9. §-a kimondta, hogy nem zsidónak zsidóval házasságot kötni tilos. A házasságkötés szempontjából zsidónak az számított, akinek két nagyszülője a hitfelekezet tagjaként született. A törvény hatálybalépése után a zsidók házasságából született gyerekek is zsidók, függetlenül attól, hogy a nagyszülők vagy szülők kikeresztelkedtek-e. A zsidók házasságon kívüli szexuális életét (esetét) nem zsidó „magyar honos tisztességes keresztény nővel" 3-5 évig terjedő börtönnel lehetett sújtani. A törvény elfogadása után néhány héttel már „fajgyalázási" ügyekben megszülettek az első ítéletek. Ez olyan esetre is kiterjedt, amikor zsidó ember évek óta élt házassági közösségben, de vadházas társával, egy keresztény nővel, akitől gyerekei születtek.

417 A miskolci - zsidóellenes szervezetek gerjesztette - közhangulatra jellemző, hogy már 1941 nyarán, a tapolcai fürdőszezon kezdetén a Turul Szövetség, a Nemzeti Munkaközpont és a Baross Szövetség közösen megfogalmazott fajvédő programja alapján kérte «s Vö. Ablonczy B., 2004/2. 62-64. p. 416 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1941. június 12. 417 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1942. június 28.