Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET
jére a Vasgyár vezetése is rábólintott a csatlakozásra, sőt a martintelepiek is igent mondtak, Hejőcsaba és Diósgyőr község azonban még hezitált. A város ad hoc bizottság felállítását kezdeményezte az ingadozók megnyerésére. Ebből az álomból azonban nem lett semmi, mert a proletárdiktatúra idején a kérdés lekerült a napirendről, sőt Diósgyőr-Vasgyárat még Diósgyőr községtől is elszakították, és Újdiósgyőrt, Perecest önálló településként ismerték el. Az a politikai küzdelem, mely az új demokratikus forradalom alatt a tömegek megnyeréséért folyt, eldőlt. A szociáldemokraták lettek Miskolcon és a megyében a meghatározók. Ezt ellensúlyozandó, amikor Bottlik József, az addigi vármegyei főispán 1918 decemberében ténylegesen lemondott a hivataláról, utódául Miskolc város helyettes rendőrfőkapitányát, Balogh Zoltán polgári radikális beállítottságú kormánybiztost nevezték ki a megye élére. Az új kormánybiztos azonnal szembekerült a szociáldemokratákkal, olyannyira, hogy a munkástanács március elején már bizalmatlanságot szavazott meg Balogh Zoltánnal szemben. Groszmann Zsigmond táviratban kérte a belügyminisztertől egy szociáldemokrata kormánybiztos kinevezését. 28 Választ nem kapott, ezért a munkástanács maga vette kezébe a kezdeményezést. Balogh Zoltán március 20-án benyújtotta lemondását, és a munkástanács határozatának értelmében négytagú direktórium vette át a megye irányítását. De másnap belügyminiszteri határozat értelmében nem a négytagú direktórium, hanem Reisinger Ferenc került a megye élére. A politikai, majd kormányzati válság a Károlyi-pártot alkotó csoportok magatartása miatt tört ki. A párt jobboldala (Bartha, Lovászy és gróf Batthány) egyre messzebb került a „Károlyivonaltól". Bartha részese volt a baloldal ellen tervezett tiszti államcsíny-kísérletnek is, ami végül a kormányból való kiválásához vezetett. Új pártot hoztak létre, a Lovászy-pártot. A Károlyi-párt így még gyengébb lett, az erőviszonyok a korábbinál is jobban a szociáldemokrata párt javára tolódtak el. Felmerült egy szocialista kormány létrehozásának lehetősége is, végül mégis a koalíció fenntartása mellett döntöttek. 29 28 Reggeli Hírlap, 1919. március 9. ™ Vö. JUHÁSZ NAGY S. 1988.
