Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

Miskolcon a szociáldemokraták 1919. február 16-án szervezett monstre tüntetőgyűlésen tiltakoztak az ellenforradalmi törekvésekkel szemben. A korabeli sajtóhíradás szerint a miskolci „vörös vasárnapon" 40 000 ember felvonulása jelezte, hogy a forradalmat készek megvédeni. Az impozáns felvonulást, majd az azt követő gyűlést kellemetlen incidens zavarta meg. A beszámoló szerint a Korona szálló ablakából Dományi Móric huszárfőhadnagy folyamatos megjegyzéseket tett a tömegre. A térről többen felrohantak hozzá és kérdőre akarták vonni, miközben a főhadnagyra még a tömegből valaki rá is lőtt. A főutca környékbeli kereskedői, látván az incidenst, boltjuk védelme érdekében sorra kezdték lehúzni a redőnyöket, melynek olyan hangja volt, mintha géppuskából tüzelnének a téren. A tömeg pánikba esett, és átszakította a kordont, többen megsérültek. A felborult rendet az eseményre kivezényelt nemzetőrök tudták helyreállítani.

30 Az élet normalizálására tett kormányzati törekvések jeleként 1919. január 2-án kiírták az országgyűlési választásokat a régi kerületi rendszer szerint 463 kerületben. A választások időpontját április 19-ére vagy 26-ára tervezték. Miskolcon erőteljesen készülődtek a pártok a választásokra. A szociáldemokraták, a frissen alakult Lovászy-párt, a keresztényszocialisták, a radikális párt mind jelöltet akart állítani a választásokon. 1919. február 20-án - a február 16-ai tüntetésen is követelt - 1919. évi VIII. néptörvény értelmében Miskolcon is megalakították a nép tanácsot. A nép tanács a tervek szerint a Nemzeti Bizottság hatáskörét vette át és csak addig működött volna, ameddig a választások után fel nem áll a demokratikusan választott nemzetgyűlés. Reisinger Ferenc kormánybiztos a miskolci néptanács tagjai közé Szkladányi Agostonnét, özv. Gubercsik Jenőnét, Tóth Jánost, Groszmann Zsigmondot, Klampár Bélát, Kruppa Jánost, Kovács Vincét, Skultéty Imrét, Boros Jenőt, Dévényi Miklóst, Koller Ferencet, Bárdos Jenőt nevezte ki. Az új városi ideiglenes kormányzószerv 1919. március 8-án megtartotta első ülését. A Nemzeti Tanács az események sodrában amúgy is elvesztette jelentőségét, már nem volt képes funkcióját betölteni. 1919 februárjára ülései is elmaradtak, mivel a tanács polgári tagjai 30 Reggeli Hírlap, 1919. február 18.