Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET
Miskolc város közgyűlése a magyarságot ért atrocitások miatt tiltakozott s a kitelepítés ügyét, a város szerepét a kitelepítettek elhelyezésében a nyilvánosság előtt is megtárgyalta. Az összesítésekből kitűnt, hogy Miskolcon ekkor már - hivatalosan - 1748 menekült tartózkodott. Ügyük segítésével 5 fős bizottság foglalkozott. 335 1947 tavaszán a magyar kormány felújította a tárgyalásokat. Az ország érintett területén az 1. számú kirendeltséget Miskolcon hozták létre. A Baross Gábor úti laktanya épületének egy részét kapta meg a kirendeltség, s az érkező új családoknak itt kellett ideiglenes szálláshelyeket kialakítani. Közel 2000 személy fogadása után a miskolci kirendeltséget 1947 augusztusában a nyíregyházi központ hatáskörébe utalták. Az áttelepítések 1948 végén szűntek meg, annak következményeként, hogy Csehszlovákiában a magyarok 1948. október 12-én visszakapták állampolgárságukat. Az 1945-1948 közötti „lakosságcsere", a Felvidék jogfosztott családjainak kitelepítése, vagy elűzése korábbi lakhelyükről, megváltoztatta Miskolc egyébként is zaklatott életét. Sokan végső letelepedési helynek tekintették Miskolcot (családi, rokonsági kapcsolatok vagy érzelmi okok miatt), míg sokkal többen átutaztak a városon, s az 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződésben rögzített magyar államhatárokon belül igyekeztek valahol megtelepedni, s új életet kezdeni. (Miskolcon megismétlődött - igaz, az utódgenerációt tekintve - mindaz, amit az itt élők és az ide érkezők megtapasztalhattak Trianon után. A XX. században Miskolc háromszor volt befogadó-átengedő város. 1939-ben, Lengyelország német megszállása után a város komoly szerepet vállalt a lengyelek továbbmenekülésében/menekítésében.) A „szlovák-magyar lakosságcsere" Dinnyés Lajos miniszterelnöksége és kormányzati ideje alatt (1947. május 31.-1948. december 10.) történt. Az 1947-es évnek pedig meghatározó belpolitikai eseménye volt az 1947. augusztus 31-én megtartott nemzetgyűlési választás. Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megye a 15. számú választókerület volt, s a képviselőválasztásokon tíz párt indult. A választások előkészítésének és lebonyolításának sok forrása ma«5 G. JAKÓ M.-HŐGYE I. 1995.18. p.
