Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

radt meg, ezért az események tényszerűen és időben is jól nyomon követhetők.

336 Az 1947. évi nemzetgyűlési választások helyi előkészítése, képviselőink A nemzetgyűlési választások szervezése az 1947. július 23-án elfogadott választójogi törvény módosításának megfelelően történt. Az 1947. évi XXII. tc. 1945-höz viszonyítva szűkebb, korlátozottabb volt. A választásból kizárták a Horthy-korszak jobboldali pártjait és a különféle jobboldali szervezetek választmányainak tagjait. Nem vehettek részt a választásokon a Nemzeti Bizottságok által politikai okokból nem igazoltak (,,B"-listázottak) sem. A korlátozás egyaránt érintette a kitelepített németeket és az áttelepült magyarokat. Ez Miskolcon a névjegyzék összeállításakor bonyadalmat okozott, de már annyira nem tartották lényegesnek, hogy közgyűlés előtt is megtárgyalják. Az áttelepültek nem hoztak létre politikai vagy más természetű érdekvédelmi csoportot. A pártjelentések kitértek a kormánykoalíciót alkotó pártok kapcsolatára, így pl. az 1946. március 5-én létrehozott Baloldali Blokk pártjainak (MKP, SZDP és NPP) egymáshoz és az FKGP-hez való viszonyára, utóbbival kapcsolatban az egyre erősebb véleménykülönbségekre. Vannak létező, de a választásokig megszűnő pártok (pl. a Sulyok Dezső nevével fémjelzett Magyar Szabadság Pártja), a nemzetgyűlésbe bejutó, de Miskolcon bázisra, szavazókra nem találó pártok (Keresztény Női Tábor), s olyanok is, akik bár ellenzékbe kerülnek, előkelő helyen végeznek a szavazókerületben (pl. Demokrata Néppárt). A választáson induló tíz párt közül Miskolcon kilencre szavaztak. A Miskolcon zászlót bontó Magyar Szabadság Párt, vagy alapítójáról kapott nevén ún. Sulyok-párt a fővárosban szerveződött. A polgári, kispolgári szavazókra kívánt vallási alapon (is) támasz336 HAJDÚ I. 1998. 140. p. A szerző a megyei és városi pártbizottságok vonatkozó dokumentumait még eredeti helyükön kutathatta, s publikációja erre épül. Másrészt ld. BERÁNNÉ NEMES Éva és ROMÁN János 1984-ben megjelentetett munkásmozgalom-történeti dokumentumainak V. kötetét, amely a megyei levéltár kapcsolatos anyagának jelentős részét tartalmazza 1945-1948 között.