Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

sában, az 1945 augusztusi potsdami konferencia sajátos kompromisszumot eredményezett. A konferencia nem mondta ki a szlovákiai magyar lakosság kitelepítését, ugyanakkor elrendelte azt a magyarországi németek esetében. (Ezt a döntést a cseh-szlovákok kudarcként élték meg.) Miskolcon a kiutasítottak fogadására létrehozták az „Elhurcoltak és Eltűntek'' ügyosztályát,

331 amely a „Kiutasítottak Országos Érdekszövetsége" néven folytatta munkáját 1945. július 22-től. Az 1945. december 3-6. között Prágában elkezdett tárgyalások az álláspontok különbözősége miatt többször is megszakadtak, végül 1946. február 27-én aláírták a lakosságcseréről szóló okmányokat.

332 A megállapodás egyértelműen csehszlovák siker volt, hiszen megfogalmazta, hogy Szlovákiából annyi magyart telepítenek ki, amennyi szlovák nemzetiségű önként jelentkezik Magyarországon a Csehszlovákiába történő áttelepítésre. (A szlovákoknak három hónapot adtak a kitelepülés eldöntésére, a felvidéki magyarok kiválasztására hat hónapot szabtak meg.) A miskolci polgármester jelentése szerint a határ menti részeken folyamatosan nőtt a menekültek száma. 1946 kora őszén 1733 fő Felvidékről kitelepített személy volt már Miskolcon, s azok számát, akiket segítségnyújtás (vagy továbbküldés) miatt összeírtak, 1425 főben adták meg.

333 A „lakosságcsere" végrehajtását két fontos tényező, esemény késleltette. 1946 augusztusában a csehszlovákok átnyújtották a „nagy háborús bűnösök" listáját, amelyben (családtagokkal együtt) 73 187 fő szerepelt. (Végül a népbírósági tanácsok elvetették a megalapozatlan vádakat, s az ilyen jogcímen megvalósult kitelepítés 1947-1948-ban összesen 231 személyt érintett.)

334 A kitelepítések halasztásának másik oka az volt, hogy 1946 novembere és 1947 februárja között Csehszlovákiában elkezdődtek a deportálások, így felvidéki magyarok ezreinek kitelepítése Csehországba, a németek által elhagyott vidékekre. A deportálás kettős célt is szolgált, egyrészt megbontani az egységes magyar etnikumot, másrészt kikényszeríteni a lakosságcserét. 331 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 136/1946. 332 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 136/1946. 333 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 136/1946. 334 G. JAKÓ M.-HŐGYE I. 1995. 17-18. p