Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

gyűléseken a támadás nyílttá válik, amennyiben a kisgazdapártot a reakció gyűjtőhelyének nevezi még Nógrádi Sándor is. „Mi a reakció szavazatait soha nem fogadjuk el népakaratnak."

315 A két munkáspárt és a kisgazdák közötti nyílt konfrontáció az utcára került, tömegtüntetésbe torkollott. Ennek mintegy előkészítése volt Nógrádi miskolci beszéde. „A két munkáspárt képviselői részt fognak venni a koalíciós kormányban, de nem a megszerzett mandátumok alapján - mondta, hanem annak a súlynak megfelelően, amelyet a szervezett munkásság tömegei képviselnek. A munkáspártok mellett hatalmas tömegek sorakoztak fel a szabad választásokon, s mi jól tudjuk, hogy sokkal több szavazatot nyerhettünk volna meg, ha a reakció rágalmai felelősen és hazug módon nem a mi vezetőinket teszik felelőssé azokért a bajokért, amelyek éppen ennek a reakciónak országpusztító hadviselése következtében keletkeztek."

316 A választási mandátumok kiosztása idején atrocitásokra, a kisgazdaszékház berendezéseinek és iratainak megrongálására is sor került. A Miskolci Hírlap, amely a párt lapja is volt, megfontoltan reagált a történésekre: „nem tudjuk, kinek a fejében született meg a felvonulás gondolata, de bárkiében, nem tett jó szolgálatot sem a demokráciának, sem a nemzetnek. Ki az, aki hatalmasabb akar lenni, mint a nemzet?"

317 Érzékelhető, hogy itt nem pusztán a régi sérelmek (kommunisták részvétele a forradalomban, s annak összekapcsolása a trianoni „országvesztéssel") újra átéléséről, hanem nagyon is aktuális hatalmi kérdésről van szó. Ez azért is volt veszélyes „ellenségképkeresés", mert szembeállította a várost a faluval, a munkást a paraszttal, a termelőt a feketéző árurejtegetővel. Az országos konfrontációt súlyosabb kérdések alakították, ez az államforma meghatározása volt. Az SZDP felvetette a köztársasági államforma megteremtésének szükségességét, amivel egyetértettek az ellenzéki pártok is. Egyedül az FKGP konzervatív tábora volt a királyság mellett. (1945. január 26-án megalakult a háromtagú Nemzeti Főtanács, amelynek feladata volt ennek előkészítése, s az államforma elfogadása után mandátuma is megszűnt.) A kisgazdák - miután 315 Szabad Magyarország, 1945. november 11. 316 Szabad Magyarország, 1945. november 9. 317 Miskolci Hírlap, 1945. november 8.