Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

minden királyságpárti próbálkozást sikerült kizárni - mindenkép­pen saját jelöltjüket tudták csak elfogadni, s a felvetődő' Nagy Fe­renc és Tildy Zoltán közül utóbbi mellett tették le a voksot. Tildy Zoltán (1889-1961) református lelkész és újságíró, aki egyik alapí­tója az 1930-ban megújult kisgazdapártnak, 1945-től országos sze­repre tett szert. 318 A nemzetgyűlés 1946. január 31-én elfogadta a köztársaság lét­rehozásáról szóló törvényjavaslatot. Az 1946. évi I. tc. kihirdetésére másnap, február l-jén került sor. A (II.) Magyar Köztársaság elnö­kének közfelkiáltással Tildy Zoltánt választották meg. (A parla­ment és a köztársasági elnök jogkörét ezt követően külön szabá­lyozták.) A (második) köztársaság kikiáltása után Nagy Ferenc kisgazda politikus (1903-1979) alakított kormányt. Az 1946. február 4.-1947. május 31. között (ténylegesen május 14-ig Nagy Ferenc miniszter­elnökségével) működő kormánynak 30 minisztere volt, az újjáépí­tés, a közellátás, a közmunkaügy, a közellátás, a szövetkezetesítés, az államosítások területén mutatkozó feladatok fontosságára, problémáira is utalva. Miskolc polgármestere, Gálffy Imre tovább élvezte a város, a Nemzeti Bizottság, a pártok és a kormány bizal­mát. A koalíciót alkotó pártok között a feszültség mind élesebbé, napi konfliktusokkal terheltté vált, miközben gyors egymásután­ban születtek a nemzet politikai, gazdasági életére döntő hatást gyakorló törvények. Mivel a miniszterelnök és a nemzetgyűlés el­nöke (Varga Béla) is kisgazda lett, a kormányzat és a pártbefolyás ellensúlyozására az MKP irányításával, ill. az SZDP és a Nemzeti Parasztpárt bevonásával megalakult a Baloldali Blokk (1946. már­cius 5.). A blokk kiegészült a szakszervezeti tanáccsal, s kinyilvání­tották, hogy az FKGP jobbszárnyával, amely az „előretörő reakci­ót" képviselte, nem hajlandók együttműködni. Az FKGP, védve pozícióját, arra a megállapodásra hajlott, amely 20 nemzetgyűlési képviselő kizárásának vállalását követelte. A Szabad Magyaror­szág azonnal kinyilvánította, hogy az ország keleti térségében ez 318 BÖLÖNY J. 1992. 404. p. Tildyről tudni kell, hogy 1948. augusztus l-jétől 1956. május 1-jéig házi őrizetben volt. Gyakorlatilag a köztársasági elnöki székből került letartóztatásba. 1958-ban 6 év börtönre ítélték, de 1959-ben a büntetés végrehajtását felfüggesztették. Budapesten halt meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom