Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

lük, hogy Ukrajnába viszik őket jóvátételi munkára, várhatóan egyévi időtartamra.

276 1945. február 1-én indították útnak a csoportot a Gömöri pályaudvarról. Akik túlélték a megpróbáltatásokkal teli kényszermunkát, 1-4 év múlva térhettek haza. A „német kérdésről" a koalíciós pártok egyike sem beszélt, sőt a kellő hangulatkeltés is megtörtént a német származásúak ellen. Háborús hangulat a háború utáni városban A győztes nagyhatalmak megkövetelték a vesztes országokban a jaltai egyezmény értelmében a fasiszta, nemzetiszocialista, nyilas szélsőjobboldali pártok, mozgalmak vezetőinek, politikusainak, felelősségre vonását. Az MKP és a baloldali pártok komoly felelősségre vonást követeltek, a közélet maradéktalan megtisztítását. Az FKGP a megbocsátást, a türelmet, az osztálybéke elveinek érvényesítését, a retorziók élének tompítását kívánta elérni. A miskolci Nemzeti Bizottság baloldali többsége már a kezdeteknél azt hangsúlyozta, hogy a reakció képviselőinek nincs helyük tovább a politika porondján.

277 Oszip István 1945 márciusában még az iránt érdeklődött a belügyminiszternél, hogy Diósgyőr esetében, az egész gyárat kell-e igazoltatni, vagy csak a tisztviselőket.

278 276 Az elhurcoltak számáról nincs pontos adat. A szovjet katonai hatóságok, már Miskolc megszállásától kezdve, (1944 december) városrészenként gyűjtötték össze az embereket és vitték el háborús jóvátétel fejében a Szovjetunióba. Az emberek összeírása és összegyűjtése teljesen kiszámíthatatlan és illogikus volt. Jellemző példa, hogy 1945 első felében Miskolcon és a megyében volt olyan időszak, amikor a vezetéknevükben „r" végződésű embereket gyűjtötték össze mint német származásúakat (talán Hitler nevének szintén „r"-re végződése miatt). Lásd. TERNAI A. 2003., KOMPORDAY Z. 1997. A második világháború végén a megye és benne közigazgatási központja, Miskolc lehangoló képet mutatott. Az infrastrukturális veszteségeken túl legfájóbb az emberéletekben történt pusztítás volt. Miskolc népessége a háború civil áldozatai, az elhurcoltak, a fronton elesettek, a hadifoglyok, az eltűntek magas száma következtében 17,7%-kal volt kevesebb, mint 1941-ben. VARGA Gné. (szerk.) 1970. 173. p. 277 B.-A.-Z. m. Lt. XXI-101/b. 404/1945. 27

« KUN L. 1965/2. 5-14. p.