Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET
Az Ideiglenes Kormány állásfoglalásának ismeretében a miskolci Nemzeti Bizottság Kozma Ferencet bízta meg az igazolási eljárásokkal kapcsolatos tervek kidolgozásával. A kommunisták voltak a legradikálisabbak ebben a kérdésben, kijelentették, hogy Miskolc lemaradt más városokhoz képesest az igazoltatásokban. Kozma Ferenc javaslatát, tervezetét az igazolási eljárások lefolytatásáról 1945. január 2-án tárgyalta a miskolci Nemzeti Bizottság. A Kozma-féle memorandum lényege az volt, hogy az igazolóbizottságokat jogkör nélküli szervezetekké tette, minden esetben, akit nem tartott igazolhatónak, annak ügyét javasolta néptörvényszék elé vinni. Az igazolóbizottságok összetételét nem párt-, hanem szakmai szempontok alapján határozta meg. A központi rendeletek szerint az igazolóbizottságok háromféle határozatot hozhattak. Igazoltnak tekintették az illetőt, népellenes bűnök elkövetésének gyanúja miatt népbíróság elé utalhatták, ill. kisebb vétségek esetén feddésben részesíthették, áthelyezhették őket, kimondhatták vezetésre alkalmatlanságukat. 279 Az igazolóbizottságok a szakértő jogászokon kívül a pártok képviselőiből álltak, de mellettük a korabeli gyakorlatnak megfelelően a szakszervezetek külön képviseletet kaptak, s ez legtöbb esetben a munkáspártok képviseletének megkettőzését jelentette. Miskolcon az igazolóbizottságokban a baloldali pártoknak volt dominanciája. A „személyiség védelme" érdekében az eljárások titkosak voltak. A miskolci törvényhatósági bizottság döntése alapján az igazoltak névsorát közszemlére tették ki, és a sajtó is rendszeresen közölte a vizsgálaton átesettek listáját. A döntések ellen fellebbezéssel lehetett élni. A sajtóban arra vonatkozó felhívások jelentek meg, hogy a népellenes bűnök elkövetői ellen a lakosság is tehet bejelentést, ha erről tudomásuk van. Miskolcon 1946 nyaráig 35 483 személyt vontak igazolás alá, közülük 34 693 fő megmaradt az állásában, 207 személyt ítéltek állásvesztésre, 552 személyt feddéssel, áthelyezéssel, vezető állásra való alkalmatlanság kimondásával, előléptetésből való kizárással büntettek. Az igazolóbizottságok kérdésében a kommunista és a kisgazdapárt közötti súlyos politikai, értékrendbeli, morális ellentétek 279 Ideiglenes Nemzetgyűlés 15/1945 ME. sz. rendelete.
