Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

Gömbös Gyula zászlóját: vitéz Imrédy Bélához" - mondotta a polgármester.

253 A német megszállás után minden ellenzéki politikai erő, amely megkérdőjelezte a németek végső győzelmét, a háború szükségességét, békét akart; de főleg a baloldali erők, a liberális demokraták, a szociáldemokraták, a kommunisták számíthattak a legsúlyosabb üldöztetésre, szankciókra. 1944. március 27-én a kormány a szakszervezeteket miniszteri biztosok révén közvetlenül hatósági felügyelet alá helyezte. Miskolcon is bezárták a szakszervezetek helyiségeit, leltárkészítés után mindent át kellett adniuk a Nemzeti Munkaközpontnak.

254 1944. április 2-án a rendőrség lepecsételte a vasasok befizető helyiségeit, megtiltották a helyi csoportok működését, a legtöbbet katonai célokra vettek igénybe. Letartóztatták és internálták Csacsovszky Józsefet, a vasas szakszervezet központi vezetőségének titkárát „szélső baloldali világnézet terjesztésének" vádjával. A szakszervezeteket jogilag nem tiltották be, de gyakorlatilag felszámolták a működésüket. Az ellenzékinek minősített pártokat, az SZDP-t, a kisgazdapártot Jaross Andor belügyminiszter 1944. március 31-i rendeletében feloszlatta, és a nagykanizsai internálótáborba vitték Rónai Sándort, a miskolci szociáldemokrata párt titkárát, Kopácsi Józsefet, a diósgyőri vasmunkások szakszervezeti vezetőjét, Stepicza Lajost, a bőripari szakszervezet vezetőségi tagját és Csacsovszky Józsefet. 1944 nyarán egyre közelebb ért a háború a keleti országrészekhez. Napirenden volt a légiveszély, a bombázások lehetősége. 1944. június 2-án érte Miskolcot a legsúlyosabb bombatámadás. E napon délelőtt 10 órakor mintegy 100 bombázó támadt a városra. A szövetséges nagyhatalmak gépeit olasz támaszpontokról indították. Körülbelül 200 tonna robbanóanyagot dobtak le a Tiszai pályaudvartól a piactérig érő sávban. A több hullámban támadó repülőgépek bombázták a gyalogsági, a tüzérségi, a lovassági laktanyát, a Tiszai pályaudvart, a helyőrségi kórházat, a vásárcsarnokot, a Szilágyi Diskant gépgyárat, a Madarász Viktor utca lakóházait. A bombázás következtében 160 lakóház omlott össze, 600 253 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 65. kgy/1944. 254 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 810/b. 6857/1944.