Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

nek a lapnak a politikai vonala felelt meg egyedül az új kurzusnak. A kormány megalakulása után ugyan feloldották a gyülekezési tilalmak egy részét, újra nyitottak a mozik, a színházak, de a lakosság riadalmát nemigen tudták feloldani, féltek a közelgő hadműveletektől és a légibombázásoktól. A városban hamarosan híre terjedt, hogy megkezdte működését a Gestapo, a német titkosrendőrség. A német megszállás után a város hivatalai folytatták működésüket, a polgármesteri iratok iktatókönyvében semmi nem utalt a megszállás tenyéré vagy a közigazgatás korábbi rendszerének módosulására. A nyugalomba vonult Lichteinstein főispán utóda Borbély-Maczky Emil lett, aki a miskolci főispáni szék mellett a megye főispánja is volt. A város polgármestere 1943 májusától 1944 májusáig Szlávy László volt, aki a korábbi tisztségviselő Fekete Bertalan mellett az alpolgármesteri feladatokat látta el. Fekete Bertalan minisztériumi beosztást kapott, ezért nevezték ki Szlávyt.

251 1944. július 12-től Gálffy Imre belügyminiszteri osztálytanácsos lett Miskolc polgármestere. Ekkor - tekintettel a rendkívüli háborús állapotokra - a polgármestert nem választották, hanem a kormány nevezte ki. Miskolcon a közigazgatás zökkenőmentességét, Borbély-Maczky Emil személye garantálta, politikai előélete, pályafutása miatt megbízható volt a Sztójay-kormány (1944. március 22.-1944. augusztus 19.) számára is. Jaross Andor belügyminiszternél tett látogatásakor erősítették meg ezt a véleményt.

252 1944. május 10-én Borbély-Maczky miskolci beiktatásakor Szlávy polgármester érzékeltette, hogy a főispán által megszemélyesített „politikai kontinuitás'' valójában mást is jelent: „Tehát itt nem egyszerű kormányváltozás történt, nem egyszerű személycseréket hajtottak végre, hanem a régi rendszerrel szakítva, egészen új irányba vezeti a jelenlegi kormány az ország politikai hajóját. Le kell törölni" mindent a tábláról, amit az utolsó esztendőkben ráírtak. „Tabula rasa"-t kell csinálni és vissza kell térnünk Gömbös Gyulához és ahhoz a férfiúhoz, aki a legméltóbban emelte fel 251 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 49. kgy/1943. 252 Magyar Élet, 1944. március 28.