Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

dött. Az iskolarendszerű nevelési feladatok összehangolását a törvényhatóság állandó népnevelési bizottsága (1876: 28. tc. 8. § és 92. 413 V.K.M. rend.) látta el. A kereskedő tanonciskolái felügyelő bizottság (1922: 12. tc. 119. § 60.000/1924. V.K.M. rend. 31-39. §) és az iparos tanonciskolái felügyelő bizottság (1922: 12. tc. 119. § 6.000/1924. V.K.M. rend. 31-39. §) közvetítette az állami elvárásokat a városi szakképző intézetek részére. Iskolán kívüli népművelési bizottság (132. 243/V.K.M. 1922. rend.) szerveződött a városi kulturális programok támogatására, a fizikai nevelés városi irányításában a törvényhatósági testnevelési bizottság (1921: 53. tc. 3. § és 9000/V.K.M. 1924 rend. 14.§) működött közre. A szociális feladatok helyi ellenőrzését a városi kisdedóvodák és gyermekmenedékházak felügyelő bizottsága (1891: 15. tc. 22 és 23. §) és a gyermekvédelmibizottság (1901: 8. tc.) látta el. Állami érdekeket is érintő gazdasági feladatköröket látott el a városi mezőgazdasági bizottság (1920: 18. tc. 3-9. §; 35.200/F.M. rend. 9. § és 78.870/1925. F.M. rend.), a borellenőrző bizottság (1924: 9. tc. 53. § és 2000/1929. F.M. rend. 126-127. §), a gazdasági munkabér-megállapító bizottság (1923: 25. tc. 3-4. § 12.222/1923. F.M. rend. 1.2.§), az állatvizsgáló bizottság (1927: 25. tc. 2. § és 33.000/1928. F.M. rend. 2. § 4. bek.), a ménvizsgáló bizottság és a ménfelülvizsgáló bizottság. (1927: 25. tc. 2. § 84.100/1928. F.M. rend. 2. § /2/ 4-6. bek.). Önkormányzati hatáskörben alakított szakbizottságok A legfontosabb feladatot a gazdasági szakbizottság látta el. Ennek hivatalból tagjai a gazdasági adó- és pénzügyi tanácsnok, a mérnöki hivatal vezetője, a tiszti főügyész, a főszámvevő és a közvágóhídi igazgató volt. Választott tagjai is voltak: a törvényhatósági bizottság 20 taggal képviseltette magát. A szakbizottság feladata a közvagyon és közjavadalmak hasznosítása, értékesítése, azok bérbe és haszonbérbe adása, a város részére szükséges termények és szerek, eszközök beszerzése, városi közművek, középítkezések, a meglévők javítása, fenntartása, a városi tulajdon eladása, új vagyon szerzése. A városi gazdálkodással és háztartásba