Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET
kapcsolatos fontosabb kérdésekben a polgármesternek, vagy a közgyűlésnek és kisgyűlésnek véleményt adott. A pénzügyi szakbizottságnak hivatalból tagjai voltak: az adó és pénzügyi tanácsnok, tiszti főügyész és a főszámvevő. Az önkormányzati érdekeket ebben a testületben is 20 törvényhatósági bizottsági tag képviselte. A testület a pénz- és számviteli ügyekben adott véleményt. Ezen túl részletesen átvizsgálta a számvevőség által összeállított költségvetést, zárszámadásokat és a vagyonleltárt. Olyan indítványok és kérvények felett, melyek a költségvetés keretén kívül álló kiadásokat igényeltek, vagy a városi jövedelmek csökkenését okozták, új adók behozatalát, vagy létezők megszüntetését, a törzsvagyon szaporítását, elidegenítését vagy átalakítását, követelések elengedését vagy behajthatatlan követelések leírását, továbbá kölcsönök kötését célozták, a polgármester, a közgyűlés és kisgyűlés felhívására véleményes jelentéseket adott. A jogügyi szakbizottság tagjai a tiszti főügyész és 20 - a szabályzat megfogalmazása szerint - lehetőleg jogvégzett törvényhatósági bizottsági tag. A testület a közgyűlés, a kisgyűlés vagy a polgármester felhívására köz- és magánjogi ügyekben jogi szakvéleményt adott. Szabályrendeletek alkotásánál kötelező volt kikérni álláspontját. Az építési szakbizottság szervezetét és hatáskörét az építési szabályrendelet állapította meg. A kövezési és közvilágítási bizottság tagjai a gazdasági tanácsnok, a kiküldött városi mérnök, tiszti főorvos, a városbíróság vezetője és a törvényhatósági bizottság 12 tagja. Előadója és jegyzője az egyik városi mérnök volt. A testület útépítési és fenntartási, utcakövezési, tisztítási, öntözési, valamint közvilágítási ügyekben véleményt nyilvánított, és fejlesztési javaslatokat dolgozott ki. A tanügyi és közművelődési szakbizottság tagjai: a főjegyző, a tanügyet intéző tanácsnok és 12 törvényhatósági bizottsági tag. Feladata volt minden tanügyi és közművelődési kérdésben, a város történetét, a városi levéltárt stb. érintő ügyekben véleményt adni, esetleg saját kezdeményezéséből javaslatot tenni. A pénztárvizsgáló szakbizottság tagjai: a főszámvevő, tiszti főügyész s a törvényhatósági bizottság négy tagja. Jegyzője a főszámvevő vagy az általa kijelölt számvevő. Feladata a városi pénztárak negyedévenkénti meglepetésszerű vizsgálata volt.