Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET
VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOMTÓL A TRIANONI BÉKEKÖTÉSIG A monarchia 1918-ban viharos gyorsasággal hullott szét. A vesztes háború, a totális gazdasági csőd, a megoldhatatlan politikai válság, a közös királyságot alkotó népek függetlenségi törekvései lezárták Európa régi birodalmának történetét. 1 Az uralkodó elit nem tudta megakadályozni az érlelődő tragédiát: IV. Károly ugyan 1918. október 16-án manifesztumában szövetséges állammá nyilvánította a birodalmat, de ez a kísérlet már késői volt, és semmi kézzelfogható haszonnal nem járt. Ekkorra már megalakult az erdélyi, bukovinai, bánáti románok nemzeti bizottsága (1918. június), a Jugoszláv Nemzeti Tanács (1918. augusztus), a csehek októberben kiadták függetlenségi nyilatkozatukat, majd október végén a független cseh államot is kikiáltották Prágában. 1918. október 29én a horvát nemzetgyűlés, a Sabor is kinyilvánította elszakadását a monarchiától és deklarálta csatlakozását a szerb-horvát-szlovén államhoz. Ez a totális összeomlás Magyarországon hatványozottan jelentkezett, hiszen Ausztria mellett államalkotó nemzetként fő vesztese volt a világháborúnak. Hazánkat a gazdasági, politikai válság a legmélyebben érintette, a bajokat fokozva azzal, hogy az újonnan megalakult és - röviddel ezután - létrejött nemzeti államok területének jelentős része Magyarország történelmi határain belülre esett. Ebben a rendkívüli politikai, gazdasági krízisben alakult meg Budapesten a Nemzeti Tanács Károlyi Mihály vezetésével. 2 A tanács programját - melyet Jászi Oszkár (1875-1957) fogalmazott 1 Vö. GRATZ G. 1992. 2 KÁROLYI M. 1923., KISS SZ. (szerk.) 1964.