Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

12 pontban foglalták össze.

3 Ezek között a legfontosabb a független Magyarország megteremtése, az azonnali különbéke megkötése, az általános titkos választójog, a földreform, a nemzetiségek jogainak elismerése állt.

4 A tanács programjában a lehető legjobb béke megkötésének igénye is szerepelt. A Nemzeti Tanács politikai bázisát a Károlyi-féle függetlenségi és 48-as párt, a polgári radikális csoport és a szociáldemokrata párt képezte. Ebből a politikai átalakulásból természetesen a magyar vidék sem maradhatott ki. Október végén, amikor a fővárosban létrehozták a Nemzeti Tanácsot, ami a forradalom vezérkarává lett, annak politikai szereplői közül Miskolcon csak a szociáldemokrata párt bírt érdemi befolyással. A polgárság és kispolgárság többsége - a korra jellemző - apolitikus magatartása miatt nem rendelkezett semmilyen politikai alternatívával. A város közügyekre érzékeny polgársága és jobb módú kispolgársága viszont hagyományosan a Munkapárt mögött állt. Az értelmiség egy része a függetlenségi párt mögé tömörült, míg egy számottevő réteg, ezek között sok tanár és tanító távol tartotta magát az aktív politikai tevékenységtől. A Polgári Radikális Pártnak nem volt komoly társadalmi bázisa Miskolcon. Nem jött létre a Károlyi-pártnak sem helyi csoportja. A Függetlenségi Pártnak Bizony Ákos ügyvéd, országgyűlési képviselő, valamint Bottlik József (1873-1933) borsodi főispán voltak a vezéralakjai. Bizony Ákos (1846-1922) ebben az időben a parlamenti csatározásokban is számottevő szerepet töltött be.

5 A Függetlenségi Párt bomlása idején 1916-ban mintegy tizennyolc képviselő élén külön csoportot alkotott, s ezt a különállását 1918-ban is fenntartotta. A Függetlenségi Párt miskolci és borsodi magatartására bizonytalan politikai irányvonal volt jellemző, s amikor a Wekerle-féle Alkotmánypárt kormányon maradása érdekében paktumot kötött a Munkapárttal, Bottlik tiltakozásképpen lemondott a főispánságról.

6 1918 október végén a legbefolyásosabb politikai erő Miskolcon a szervezett munkásokat tömörítő szociáldemokrata párt volt. Elismert vezetőjük, Reisinger Ferenc már egy évtizede állt a párt élén. 3 Vö. HANÁK P. 1985. 4 ROMSICS I. (szerk) 2000. 63. p. 5 Vö. GERGELY J. 1991. 6 Miskolci Napló, 1918. november 1.